Irodalmi Szemle, 1979
1979/8 - LÁTÓHATÁR - Feldek, Ľubomír: Betelepülők, A toll nyoma, A vers mint halál, A rím, A gyöngéd lelkű lírikusokról (versek)
4 A rím hangemelet arc a folyó felett Tele van rímmel a meder de a víz rájuk se heder 5 A rím szó a szóban fehér falak egymáson ház a hó alatt A hó a házra rálapul s hó ház egymáshoz alakul A költő pedig úgy énekel hogy a tájba lelket lehel Ez a rím hó ház s rozmarín A gyöngéd lelkű lírikusokról (Alexander Matuška, a kritikus mondta egy kiadói tanácsülésen: Nézzétek a gyöngéd lelkű lírikusokat — ők nyúlnak legelőször a szendvicses kosárbal) A költő elkészül új kötetével s így kiált: — Asszony, vékony lesz könyvem, mit csináljak, hogy vastagnak hasson? Kutasd csak át a szemétkosarat, hátha lesz benne vers is, nem baj ha suta, csak a sorok szaporodjanak, és zsebünkben a valuta. Az asszony könyökig ás a kosárba, de arca komor marad, szardíniásdobozok között matat, csoda, hogy kezét meg nem vágja, s így kiált: — Drága, húsz éve nem dobsz verset kosárba! — Az előbb egy szonettet dobtam ... — Az előbb? Ifjú korodban! Mikor még féltél a kritikusoktól.
