Irodalmi Szemle, 1979
1979/7 - MŰHELY - Bettes István: Jódos vérrel, Esti mese, Utcasarkon túl..., Bányaló-szerenád (versek)
BETTES ISTVÁN Jódos vérrel vagonszámra ragyognak fenn szép borízű csillagok tepsi létből jódos vérrel hussanva elillanok csizmámban hét gyertyaszál törpe fénnyel csonkig ég nikkelezett bordó rezsó énnékem csak maga kén’ költőnek táltosodván zsebében maradék aprópénze s bolondul tajtékzik gyomrában a petró öngyújtójával meggyújtván elkószált kancák sörényét farkukhoz kötvén apróbb gondjait takaros kisvendéglőbe tér hol pincérlányok szeme nagy nyitott mesekönyv Esti mese a kaktusz a falnak fordult morogva majd a muskátlihoz simult mert nem volt goromba gügyögött kedvesen csacsogott motyogva mesét is rögtönzött vágytól hőn szuszogva aztán mi hogy esett nem tudom bizonnyal húzódott-e vagy sem a muskátli iszonnyal bárhogy esett dolguk egészen biztos a mese címe ez volt: a kaktusz és a villanyborotva Lipcsey György: ösl hagyaték Bányaló-szerenád versszilánkokkal terhes levegő kicsorbul a szivárvány éle ortókapával ave máriával sorakoznak az angyalok talpig megváltó hangulatban virágok árnyékába kap a fény a hóhányó pillanat közhelyek helyet? új lehetőségeket kínál pattog a zománc az uborkafáról madártej gatyamadzagok úsznak tövig lelombozódott szólamok süllyednek elaggott bányalovak nyerítenek tulipános jókedvvel ne lopjátok el őseink alól a felhajtható fedelű hokkedliket jövőnk záloga van benne virágzó almafákkal koronázó templomokkal békepipával Utcasarkon túl...
