Irodalmi Szemle, 1979
1979/7 - Hamilton Finlay, Ian: A telekvadászok (egyfelvonásos)
Mr. F.: Türelem, fiam. Ne siettess... Nem lehet elhamarkodni az Ilyesmit. Ehhez idő kell. Sokszor akár évek is. John: Nem hiszem, hogy valaha is találnánk egy nekünk való helyet... Mr. F.: Már hogy ne találnánk? Na, kezdhetem? Figyelsz? John: Igen: Mr. F.:1 Na, akkor figyelj, és mondd meg, hogy az első hely nekünk való-e. John: Igen, igen. Ezt már tudom. Mr. F.: Na, lássuk csak mit írnak. (Olvas) „Eladó: Nagyobb vidéki kastély. Harminc hálószoba. Ebédlők. Nappali szobák. Cselédszobák. Satöbbi... Satöbbi... Plusz kétszáz hold föld. Fácán, fogolyvadászati lehetőségek. Pisztráng. Lazac. (Hosszabb szünet) Nos? John: Csak nem akarjuk ezt megvenni...? Mr. F.: Ezt én kérdem tőled, fiam. Azt hiszem fölösleges mondanom, hogy csak ketten vagyunk. Neked is van beleszólásod az egészbe. John: Mennyi az a kétszáz hold? Mr. F.: Mennyi? Hm, lássuk csak... Tudod mennyi az a zöld terület itt a házunk mögött? John: Igen. Mr. F.: Nos, képzeld el ezt a zöld területet, beleértve a szemetestartályokat is, és szo- szorozd be — hm, négyezerrel. John: Hűha! Mr. F.: Mit szólsz? John: Azt hiszem, ennyi nekünk nem kell. Nekünk ez túl nagy lenne. Mr. F.: Na látod. Én is így gondolom. Az igazat megvallva, meg sem tudnánk venni. Jó drága lehet egy ilyen hely. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kellene jól megfontolnunk. (Szünet.) Tehát megegyezünk abban, hogy nem vesszük meg? John: Nem. Vagyis igen. Mi a következő? Mr. F.: Ne siettes ... John: Nem siettetem ... Mr. F.: (folytatja]: És ha meg tudnánk is venni, nekem akkor sem kellene. Sose akartam lazacot fogni. Hát te? John: Azt hiszem, én se. Mr. F.: Aztán... még valami más is eszembe jutott. Egyik botunk sem bírná meg a lazacot. Tehát... Hová lett a toliam? Ezt kihúzzuk. (Kihúzza) Megvan. Na, fiam? John: Igen ... Mr. F.: Ha már a botot emlegetjük ... John: Bezsíroztam mind a kettőt és elkészítettem holnapra. Mr. F.: Ezt már szeretem. De — ha már a botnál tartunk —, most jut eszembe, biztos, hogy elcsomagoltad a bádogpoharamat? John: Mindent elcsomagoltam. A poharat is. Mr. F.: Akkor kora reggel indulhatunk? John: Igen. Mr. F.: Valamit mégiscsak elfelejtettél becsomagolni. John: Semmit se felejtettem el. Mr. F.: De bizony, igen. John: Mit? Mr. F.: Azokat az új horgokat. John: Azokat sem. Becsomagoltam őket. Mindent becsomagoltam. Az új horgokat, a bádogpoharat, a régi horgokat, a kis halakat és a... a régi horgokat és a kukacra való horgot is. Mr. F.: Micsoda? John: Odatettem egy kukacra való horgot is, arra az esetre, ha ... Mr. F.: De hol szerezted? Csak nem vetted? John: Nem ... Mr. F.: Hát akkor? John: Találtam ... Mr. F.: Hol? Csak nem ebben a házban?
