Irodalmi Szemle, 1979
1979/1 - MŰHELY - Soóky László: Etetők (riport)
Én: Ezen kívül? Jóvágású: Azt akarom, hogy különb emberek legyenek, mint az apjuk. Én: Miért? Nem érzi magát rendes embernek? Jóvágású: Nem erről van szó. Urat akartam nevelni belőlük. Én: Kire gondol, amikor azt mondja, hogy úr? Jóvágású: A fejesekre. Én: Magából miért nem lett fejes? Jóvágású: Jő nekem így is. Én csak a gyerekeimért dolgoztam. Én: Úgy gondolja, hogy mindent megadott a gyerekeinek? Jóvágású: Ügy gondolom. Én: Mit ért a „minden” alatt? Jóvágású: Pénzt, jólétet. Én: Tudják a gyerekek, hogy milyen munkával keresi az apjuk a pénzt? Jóvágású: Tudják. Én: Volt már valamelyik kint az istállóban? Jóvágású: Ott még nem. Én: Miért? Jóvágású: Minek jönnének oda? Én: Hogy megtudják, milyen viszonyok között dolgozik az apjuk. Jóvágású: Azt tudják. Már megmorogják a büdös ruháimat. Én: A kisebbik is? Jóvágású: ö is. Először kapott egy nyakast, azóta nem szól. Én: Nem gondolja, hogy igaza van a gyereknek? Jóvágású: Amíg az én kenyeremet eszi, addig én parancsolok. Aztán nem bánom. Én: Megnézhetném a lakásukat? jóvágású: Persze. Jóvágású előreenged, aztán megállunk az új ház küszöbén. Amint kinyílik az ajtó, balra az emeletre vezető lépcsők vannak, előttünk széles folyosó, az egész ház hosszúságában. Az első, jobbra nyíló ajtó a nappali szobába vezet. Jóvágású félszegen áll a tiszta szobában, kopott overalljában. Jobbra a fal mellett sarokdívány, fölötte hatalmas lila csendélet, görögdinnyével. A másik falnál két vitrin, teli porcelán- meg üvegedénnyel, valamint a könyvszekrény, benne címlapjával kifelé fordítva négy könyv: egy orvosi lexikon, egy biológiai lexikon, egy szlovákiai enciklopédia, és Mary Renault Égi tüze. A következő szoba az ebédlő, aztán a ragyogó fürdőszoba, a vécé, és a csillogó konyha. A konyhán látni, hogy még soha nem használták. Az emeleten a két hálószoba és a gyerekszoba. Mindenütt pedáns rend és tisztaság. Visszamegyünk a nyári konyhába. Jóvágású csak itt van otthon. Bent a nagy házban nem volt sehol. Én: Ünneplő ruhája van? Jóvágású: Egy szekrénnyel. Én: Mikor hordja? Jóvágású: Ha az autóval megyek, vagy esküvőre, keresztelőre, temetésre, meccsre... Én: Gondolom, szórakozásra csak nagyon kevés idejük jut. Jóvágású: Az állatnak enni kell. Legtöbbször azért vagyok mérges, mert a meccset félidőben ott kell hagynom. Én: Mikor volt utoljára moziban? Vagy színházban? Jóvágású: Tavaly ... vagy két éve? A MATESZ volt itt. A szövetkezet megvette a jegyeket és az asszony mondta, hogy menjünk el. Én: Mit látott? Jóvágású: Arra már nem emlékszem. Én: Vett magának valaha is könyvet? Jóvágású: Magamnak még soha. Nem szeretek olvasni. Én: Mégis, mit csinál a szabad idejében? Jóvágású: Ilyenkor télen az egész napot átalszom. Néha kimegyünk a pincéhez. Nyá- Ton nincs szabad idő. Akkor dolgozni kell. Én: Megrendelt már valamilyen újságot vagy folyóiratot? Jóvágású: Nem. A szövetkezet járatja a Szabad Földművest, azt a zootechnikus mindig szétosztja.
