Irodalmi Szemle, 1979

1979/6 - ÉLŐ MÚLT - Szénássy Zoltán: Móricz Zsigmond szlovákiai útjainak sajtóvisszhangjából

Zslgmondot, a mostani magyar naturalista irodalom egyik reprezentását... Felolvasó stációi közül első hely városuk, Komárom. Április 2-án lesz nálunk a magyar akadé­mikusok által fogadva. A turné következő városokban folytatódik: Pozsony (két elő­adás) Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó. A szlovenszkói magyarság érthető öröm­mel és testvéri szeretettel várja a nagy írót, ki mondhatjuk egymaga találta meg a sárban a legnagyobb kincsünket, a magyar parasztot. Komárom városának minden egyes igaz gyermeke bizton felejthetetlen és büszke élménynek fogja tartani, hallgatni a Sárarany nagy írójától a turáni lélek ősi titkairól reminenciázó igaz meséket.” A Ko­máromi Lapok ettől kezdve egyre gyakrabban foglalkozik a látogatással. A lap már­cius 22-i száma „Móricz Zsigmond és Simonyi Mária Komáromban” címmel közöl egy igen terjedelmes cikket. Ebből megtudhatjuk, hogy Móricz felolvasó körútja az önzetlen irodalomszeretet jegyében fogant, és nemes küldetése a magyar irodalom népszerűsí­tése. A szlovenszkói előadások bruttó bevételét a magyar szellemi élet fel­virágoztatására, a diáksegély támogatására fordították. Március 31-én ismét az író előadó kőrútjával foglalkozik a helyi lap „Móricz Zsigmond jön Komáromba” címmel. A cikk kitér a Nyugat által rendezett legutóbbi pesti Móricz-estre is. Az előadás nap­ján, április 2-án, „Móricz Zsigmond és Simonyi Mária” című írás jelenik meg a Ko­máromi Lapokban. Április 2-án, a délelőtti órákban érkezett Móricz Zsigmond és felesége Komáromba. Az író első impresszióiról Szalatnai Rezső készített interjút, s ez a Prágai Magyar Hírlap 1927. április 10-i számában jelent meg. „Boldog vagyok, hogy Komáromban oly fenségesen kezdődött a dolog. Első felolvasásom olyan csodálatos melegség, ujjongás volt, amit nem lehet elfelejteni többé. S ugyanazt tapasztaltam a következő napon Érsekújvárott, és most Pozsonyban. Hát a komáromi hídon jöttünk át egy fiakkeren. Egyszercsak a híd közepén valaki felkiált hozzánk „Szervusz Zsiga!” Nézek. „Hát szer­vusz”, mondom. „Hát te ki vagy?” „Hát nem emlékszel, Patakon voltunk együtt diákok". Na igen, hisz annak még csak 30 esztendeje. „És aztán mit keresel itt?” Mondom, me­gyünk Komáromba, előadást tartani. „Milyen előadást?” Hát írói előadást. „Hát te író vagy?” Az ám! „No, akkor — mondja ő — átjövünk majd mi is, kis propagandát csi­nálni. „És át is jöttek. De még szebb volt, amikor Mayer dr. főapát úrnál viziteltem. Olyan szívességgel fogadott, úgy megörült, hogy a sok dolga mellől is megígérte, hogy este ott lesz az előadáson, És eljött ő is, eljöttek a bencés tanárok, Gidró Bonifác igazgatóval élükön. Felejthetetlen lesz számomra, mikor a szünetben Gidró Bonifác feljött a művészszobába és igaz őszinteséggel rázta meg a kezemet. Nem felejtem el azt, amit akkor mondott...” A Duna-híd csehszlovák felén a komáromi értelmiség és az ifjúság népes csoportja fogadta az írót. Móricz ebéd előtt szobát foglalt a Centrál szállóban. A délután folya­mán pedig több látogatást tett Komárom szellemi életének jeles egyéniségeinél. Az előadói esten a vendégeket Szíjj Ferenc, Komárom nyugalmazott polgármestere és a Jókai egyesület elnöke üdvözölte meleg szavakkal. A zsúfolásig megtelt Kultúrpalo­ta nagytermében a Móricz-házaspár fellépésének viharos sikere volt. Amikor a ma­gyar puszták vándora elfoglalta a szónoki emelvényt, s meghajolt, a közönség hatal­mas ünneplésbe kezdett. A sokszáz főnyi tömeg felállva ujjongott, s a tapsorkán hosszú percekig zúgott elemi erővel. Móricz könnyezve fogadta Komárom népének szívből fa­kadó tetszésmegnyilvánulását. Az est műsora a következő volt: — Képek Európa irodalmi életéről, Móricz Zsigmond felolvasása. — Bánhidy Mária, Móricz balladája. Előadja Simonyi Mária. — Az író és az írás, Móricz Zsigmond előadása. — Az elhagyott Psyche, Móricz Zsigmond „Ámor és Psyche” című ötfelvonásos mese­játékának részlete. Előadja Simonyi Mária. — Mint a mezőnek virágai, Móricz Zs. verse. Előadja Simonyi M. — Két nemes állat. Novella, felolvassa Móricz Zsigmond. A határmenti kisváros társadalmának minden rétegét megmozgató eseménytől még hónapokon át visszhangzottak Komárom falai. A Komáromi Lapok április 5-i száma másfél hasábos cikkben méltatja az irodalmi estet. Befejezésül így ír: „Móricz Zsigmond egyaránt kitűnő előadónak bizonyult és a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta az írót, aki előadását többször fűszerezte jóízű humorával, úgy hogy előadását többször

Next

/
Thumbnails
Contents