Irodalmi Szemle, 1979

1979/6 - Ozsvald Árpád: Három róka (gyermekvers) - Simkó Tibor: Mese, Belga, Gólya (gyermekversek)

így jutott másnap délig el egész Magyarbélig...

Majd bekukkantott

Szöncre,

ráült egy

nagy

krödöncre s átnyargalt Boldogfára.

[Zörgött a

beitek

zára)

Aztán megpihent

Rétén,

annak

legzöldebb

rétjén,

míg

(bejglivel fölpakolva) tovább nem vitte dolga.

Guraben s-ült lúd várta, s várták lagziba, bálba.

Födémesen, a Pusztán, el is nyújtózott lustán, s bizony

csak ímmel-ámmal váltott szót Ábrahámmal.

Ásított

s puff ebadta:

Mácsédet átaludta ... Harmadnap reggel Gányon tűz tombolt.

A sárkányon szűk lett a bőr. Nebojsza:

égni kezd már a bajsza.

— Bojsza, nebojsza, füttyünk, hogy biztonságba juttyunk! —

Még el sem érte

Vágát,

ritty —

kitörte a

lábát.

Belga

Kölesen

galacsin,

gombóca,

kelecsényi

bakacsini

rongy kóca,

erre tesz,

arra tesz,

ürü-ura

ólretesz,

haligali,

hejehuja,

hóbelebanc.

Perdülfordul a

pörgettyű,

huzavona,

odavan a

bőrkesztyű,

egyedembegyedem.

távalavitávele,

keni-feni,

recefice,

hórembukk!

Gólya

Száll a gólya, kelepet:

— Rétem, rétem, mi lep el? Talán csak nem sáskahad kopasztja a hátadat?

Szól a béka: — Brekeke, a vargáék gyereke telekente csirizzel; beleragadsz eriggy el!