Irodalmi Szemle, 1979

1979/5 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Vojtech Kondrót: Nyitott ajtók, tárt ablakok

Az ismert szlovák prózaírónő, Viera Švenková, akinek a szovjet irodalom figyelése a feladata, a főszerkesztő szavaihoz kapcsolódott hozzá:

— A szlovák olvasónak elegendő alkalma van megismerkedni a kortárs szovjet irodalommal, hiszen a legjobb szovjet művek Szlovákiában nagyon rugalmasan és művészileg valóban értékes fordításokban jelennek meg. A Revue svetovej literatúry kellőképpen egészítheti ki ezt a képet, fölhívhatja a figyelmet az új nevekre, új áramlatokra, dokumentálhat minden új kezdeményezést. Csak a közelmúltban is olyan kitűnő alkotásokat közöltünk folyóiratunkban, amilyenek például Jurij Bondarev Part, Valentyin Raszputyin Élj és emlékezz és Isten veled, Matyóra! című művei, valamint Szergej Za- ligin esszéi, de az ország nemzetiségi ircdalmainak sok ismert képviselőjét, valamint a középnemzedék, vagy éppen a legfiatalabb nemzedék számos tagját is bemutathattuk a lapunkban. A mi olvasóink aránylag pontos képet alkothatnak maguknak a kortárs szovjet irodalom gazdagságáról, terebélyességéről, belső mozgásairól. E mozgások középpontjában az ember, az egyén és a társadalom dialektikus kapcsolatának vizsgálata áll. Mivel pedig, amint azt a Leninizmus a filozofické problémy súčasnosti (Napjaink filozófiai problémái és a leninizmusj című kiadvány is leszögezi, a szocialista társadalom „a fejlődésnek abban a szakaszában van, amikor a társadalmi haladás nem mehet végbe a személyiség fejlődése nélkül”, az a személyiség-koncepció, amellyel a szovjet irodalom és a szocialista országok irodalmai föllépnek, a kortárs világirodalom egészét nézve is lényeges kezdeményezést jelent.

Az általában mindenkit vonzó angolszász, francia és olasz irodalmakkal a Revue svetovej literatúry-ban Igor Navrátil foglalkozik.

— Az angolszász, francia és olasz irodalmakat illetően is a leghaladóbb és lehetőleg legfrissebb művek bemutatására törekszünk. A válogatásnál olyan alapvető, a tájékozódást segítő értékkritériumokat igyekszünk érvényesíteni, amelyek megfelelnek a modern, igényes olvasó elvárásainak.

Különösen értékesnek tartjuk azoknak a kortárs és régebbi haladó nyugati íróknak a műveit, akik rámutatnak a társadalmuk valódi arculatára és kritikusan szembehelyezkednek a burzsoá erkölcs megnyilvánulásaival. E szerzők közt elsősorban talán Hervé Bazin, Leonardo Sciascia, Albert Maltz és André Stil nevét említeném. De nem térünk ki az említett irodalmak „tradicionalistáinak” olyan magas színvonalú, művészileg értékes alkotásainak fordításai elől sem, amelyeket irodalmunk, s ezzel együtt egész irodalmi tudatunk — klasszikus alkotásokként tisztel. Indokolt esetben azonban kritikai elemzés kíséretében közöljük egy-egy szerző művét.

Az elbeszélések, novellák, regények mellett tartós helyük van folyóiratunkban a haladó nyugati (főleg angolszász) szerzők színműveinek és a tényirodalomnak is. Az utóbbi időben egyre rendszeresebben közlünk mutatványokat az irodalom „konjukturá- lis” ágazataiból is (főleg az amerikai science fictionból).

A „harmadik világ” országai számunkra, európaiak számára, tagadhatatlan vonzóerővel bírnak. Arról, hogy milyen arányban vannak képviselve a Revue svetovej literatúry oldalain a „harmadik világ” „fiatal” irodalmai, Tatjana Ruppeldtová tájékoztatott bennünket:

— Folyóiratunkban egyre nagyobb figyelmet szentelünk a „harmadik világ” irodalmainak. A közelmúltban főleg a latin-amerikai írók munkáinak bemutatására törekedtünk, s ezzel igyekeztünk legalább részben pótolni az olvasói köztudatban e téren mutatkozó hiányokat. Hogy ebbéli igyekezetünk nem ment a minőség rovására, olyan írók közlése bizonyítja, mint Renato Prada Oropeza, Gabriel García Marquez, Alejo Carpentier, Miguel Angel Asturias, Jorge Amado, Cesare Vallejo, Pablo Neruda stb. A jövőben elsősorban az ázsiai és afrikai nemzetek kultúráira irányítjuk figyelmünket, hogy olvasóinkat ez aránylag távoli irodalmak értékes, haladó szellemű alkotásaival is megismertessük. A közeljövőben ezért vietnami, koreai, japán, fülöp-szigeti, nigériai, kenyai, egyiptomi, szíriai szerzőktől is fogunk verseket és elbeszéléseket közölni.

Peter Kerlik, a neves műfordító az északi irodalmakat és a finnugor irodalmakat figyeli, tehát a kortárs magyar irodalmat is — ezen belül pedig főleg a szépprózát. Arra a kérdésünkre adott válasza, hogy mit közölt a folyóirat ezekből az irodalmakból,