Irodalmi Szemle, 1979
1979/5 - André Breton, Kaarina Helakisa, Heinz Kahlau, Hannelore Pech, Vicente Aleixandre, Eva Strittmatter, Bertolt Brecht, Gerhard Kofler: Versek
GERHARD KOFLER A gyermekkor vége hol, mondd meg, nyitott könyv, hol történt? akkor-e, amikor lehajoltam, az almát keresni az iskolapad alatt? az a kellemes borzongás volt-e, ami a csöpp nemiszervet kezemben tartva fogott el? akkor-e, amikor a nap már fáradt volt a felhő mögött, a cipő még poros s a szerelem oly hihetetlenül kimondható? a sarkon túl volt-e, vagy a fogak közt, a hárs alatt, vagy csillag hullása közben? mondd el, mese milyen együgyűek voltak számomra a hold fázisai. Szputnyik röpül, alig észlelhető szabad szemmel, s én még gyerek vagyok, egy háború, messze, ott ahol álmomban lótuszt szeretnék még látni, egy nekünk-született háború, s én még gyerek vagyok .. . s már nem vagyok gyerek. mondd meg, nyitott könyv, lapján a szerelemnek, mondd meg, nyitott könyv, lapján a harcnak, hányadik halottnál fedezem föl a pihegést az ajkon? adj nyomot, amely sikolyhoz vezet. hol, hol történt? mutass meg, nyitott könyv, engem akkor, mutasd a gyereket, vezesd el hozzám ide föl. vele akarok menni.