Irodalmi Szemle, 1979
1979/5 - Wyslava Szymborska Zbigniew Herbert, Stanislaw Grochowiak,: Versek
ZBIGNIEW HERBERT Fal Állunk a fal előtt. Levéve ifjúságunk, mint az elítéltek inge. Várakozunk. Ezalatt zsírcsomó nő a nyakunkon, s eltelik tíz, húsz év. A fal magas és erős. A fal mögött fa van és csillag. A fa aláássa gyökereivel a falat. A csillag a követ rágcsálja, mint az egér. Száz, kétszáz év múlva már kis ablakocska lesz rajta. Hold Nem értem, hogyan lehetséges verseket írni a holdról. Kövér és mocskos. Kémények orrában turkál. Kedvenc szórakozása: bemászni az ágyak alá és szagolgatni a cipőket. STANISLAW GROCHOWIAK Szókratész Kérdés: a világ megérett a pusztulásra Válasz: a világ megérett a pusztulásra Hisz Szókratész még cuppogott is miközben a mérget itta Kémények A füst gyermekei ők Nem a megszülőik Miként a tüdőt is az agónia sóhaja szüli Tóth László fordításai
