Irodalmi Szemle, 1979
1979/4 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: Humoros sajtónk 1938 előtt
apró viccekből, adomákból állt, melyek között sok volt az ötletes szexvicc; a „Mórickát kiküldik” című rovatban a teljesen „egyértelmű pornóviccek kaptak helyet. Nem volt hiány az Antal Sándor jellemzésének megfelelő zsidóviccekben sem, melyek legtöbbször a pozsonyi és a környékén lévő városok (Dunaszerdahely, Nagyszombat, Érsekújvár, Komárom) zsidó társaságaihoz kötődtek. A pozsonyi és a szlovákiai jelleg a sportrovatban, az itteni magyar futballcsapatok (Ligeti, Vasas, Törekvés, PTE, ÉSE, KFC stb.) szerepléseiről szóló humoros híradásokban is megnyilvánult. Ami viszont nagyon meglepő: a lapban politikai és irodalmi jellegű viccek alig fordultak elő. A leghosszabban élő csehszlovákiai magyar humoros lap a Vizeslepedő volt. Ilyen cím alatt ugyan csak 4 évig, 1929—1933 között jelent meg, de elődjének számította az 1925—1928 között egzisztáló I-Ä-1, s ennek megfelelően az 1929-es számait IV. évfolyamnak tüntette fel. így ez a Lukách Gyula által szerkesztett, s a pályája közepén nevet cserélő lap összesen nyolc évfolyamot ért meg. Érdekes, színes és változatos volt a tartalma, s az ambíciója nem volt más, mint „ráteríteni a vizeslepedőt pártállás és világnézlet nélkül mindenkire, aki erre rászolgál”. „Nem csinálunk leleplezéseket, az emberek magándolgaihoz is semmi közünk — hirdeti az 1929-es újraindulás alkalmából közzétett rövid programcikk. — Aki a közélet porondjára tülekedik, s így számol a kritikának ezzel a formájával is, arra van a vizeslepedő. A Vizeslepedő megijeszt, de nagyobb bajt nem csinál, és nem is akar. Vizeslepedőbe még nem halt bele senki. Legfeljebb náthát kapott, ha gyönge volt a legény". A lap nagyon sok szellemes politikai viccet,karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki- beneši rendszer szemfényvesztő politikai játékait és kisebbségellenes manővereit. Mint az alábbi viccek mutatják, a politikusok közül különösen Beneš, Hlinka, Milan Ivánka, az ellenzéki párti Korláth Endre és a zsidópárti Reisz Gyula voltak a „kedvencei”: Apróhirdetések Genfi szerepléseimből mely színpadi szerző volna hajlandó operettet csinálni. Kész anyag, csak jelenetezni kell és zene hiányzik hozzá. Beneš. Elcserélném Korláth Endrémet valami értékesebb domborműért. Ruszinszkói magyar nemzeti párt. Hirdetmény Őrizze meg gyermekkori meséit. Több meséből szórakoztató külügyi expozét csináí Beneš. Csehszlovák ügyvédből magyar mérnök Ivánka Milán pozsonyi ügyvéd megszerezte a magyar becsmérnöki címet. Nyilatkozat Hlinka András, dr. Reisz Gyula és Korláth Endre felkértek bennünket annak közlésére, hogy ők a Vizeslepedőtől semmiféle honoráriumot nem kapnak a sok témáért, melyet a lapnak szolgáltatnak. A Vizeslepedő a kisebbségi szellemi és irodalmi élet eseményeit is élénk figyelemmel kísérte és a gyakran tapasztalható dilettantizmust, önkritikátlanságot és nagyzási mániát alaposan kifigurázta. Ismeretes, hogy a szellemi és az irodalmi élet megszervezésére irányuló kísérleteknél a Kazinczy Tártaság, a Szentiváni Kúria és a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (a Masaryk-akadémia) túlzottan liberális álláspontot képviseltek és az írói és tudósi státuszba dilettánsokat, tehetségtelen akarnokokat is felvettek. A lap néhány parodisztikus közleménye éppen ezt a kártékony liberalizmust veszi célba: Szülői beleegyezés Alulírott szülői beleegyezésemet adom ahhoz, hogy kiskorú fiam, Prücsök Palika, II. oszt. elemi iskolai tanuló, a Kazinczy-társaság által neki felajánlott választmányi tagságot elfogadhassa, mint szlovenszkói író szerepelhessen, szerzői estéket tarthasson, s végül, hogy eddig teleírt palatábláit a társaság kiadhassa. Prücsök Péter apa.
