Irodalmi Szemle, 1979

1979/4 - ÉLŐ MÚLT - Cuth János: Szemelvények Beöthy László írásaiból

— Miért nem lett ön pappá? — kérdé Leó Allatiustól VIII. Sándor pápa. — Azért, hogy megházasodhassam, mikor akarok! — felelt rá. — S tehát miért nem házasodik meg ön? — Azért, hogy minden akadály nélkül pappá lehessek! — lön rá a felelet. (Cholera csepp] Ha Amerika felfedezése előtt, Európában 12 millió fontsterling értékű arany kerin­gett, — 1853-ban pedig 600 millió font kering, akkor kérdés, hány ezer arany van a „Puncs” írójának az egyik zsebében, és hány a másikban? (Puncs) Egyetlen szerelmes fiam, Pista, itt az idő, hogy megházasodjál. Vedd feleségül Ter- kát; van hatvanezer forintja. — Oh apám, hiszen két mankón jár! — Nem tesz semmit! Csak nem akarod őt botnak használni! — Oh apám, harminckét foggal áldá meg isten az embereket, s neki nincs több mint nyolc! — Nem tesz semmit! Legalább ostoba tetteiden annál kevesebbet „rágódhatik”. — Oh apám, mindkét szemére vak! — Nem tesz semmit, legalább hibáidból annál kevesebbet „lát meg”. — De apám, mind a két fülére siket! — Ejnye mi a ménkü! csak nem kívánod, hogy már egészen hibanélküli legyen! (Humorisztikus naptár] Richelieu, a nők elkényeztetett kegyence, kinek élete kéj, gyönyör, csábítások és kalandok közt foly le, késő vénségében halálos ágyán feküdt, s még akkor is megtartá udvariasságát. Ugyanis midőn haldoklott, egy delnő látogatá meg, ki így szólt hozzá: — önnek arca most is oly szép!... Oly szép! A haldokló nőkegyenc ezt válaszolá rá: — Azt kell hinnem, — úgymond, — miszerint arcom tükörré változott, melyben ön asszonyom, saját képét látja! (Cholera csepp] ... Sok jó szolgálatot tett már ez a jó cselédem nekem. Harmadnapja is egy mészá­roslegényt marattam vele agyon, kinek előttevalc éjen elnyertem a pénzét; én éppen falura akartam utazni, midőn éjszakának idején az országúton elébem kerül, megtámad, s ki akar pénzemből fosztani. Mit tehettem mást? Mint afféle gyilkos szándékú fosz­togatót, rábíztam a kutyámra, s néhány percig viaskodván egymással, elküldé őt a másvilágra. No’szen, volt aztán lecke! Cimborám, a sátán nagyon megorrolt, de le is hordott érte, hogy minek fogyasztom én az utonállókat és fosztogatókat... (Ördög Róbert) Ha Magyarország nem volna, töltött káposzta sem volna — ha töltött káposzta nem volna, magyar ember sem volna — ha magyar ember nem volna, irodalom sem volna — ha irodalom nem volna, kritika sem volna — ha kritika nem volna, sok kritikus kop­lalna, újra beütne a cholera; minthogy pedig a cholera minden ember előtt gyűlöletes dolog, ergo: szükség, hogy legyen töltött káposzta is! (Humorisztikus naptár]

Next

/
Thumbnails
Contents