Irodalmi Szemle, 1979
1979/4 - Mészáros László: Szellemi önvédelem (aforizmák]
Mészáros László SZELLEMI ÖNVÉDELEM „A humor a szellem önvédelme. Ha végképp nem értjük a világot — még kinevethetjük.“ Az értelmiségi tragédiája: addig-addig csiszolgatta intellektusát, míg teljesen elkopott. Mikorra az ember rátalálna az élet ízére, elmegy tőle az étvágya. Nem tanácsos a pokolba küldeni a nőt, mert valóban elmegy oda — tanulmányútra! A munkába való menekülésnek van egy nagy előnye: ott nem keresik az embert. Vannak emberek, akik a gyengébbnek szurkolnak ugyan, de az erősebbnek adnak igazat. A hátul haladók nem tévedhetnek el. A szellemi táplálék is lehet diétás. Neokarteziánizmus: nem gondolkodom, tehát mindenem megvan. A saját határainkon túlra nem útlevél kell, csak egy kis bátorság. Hétköznapi tragédia: elindult megkeresni önmagát és még nem tért vissza. Az alap és a fölépítmény problémájához: ha lyukas a tető, beáznak a falak. A boszorkányüldözések tényei még nem bizonyítják a boszorkányok létezését. Egyesek kemény munkával érnek el valamit, mások pedig el tudják „intézni“ a dolgokat. A verébhez viszonyítva a galamb kövér lúd.
