Irodalmi Szemle, 1979
1979/2 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Végh László: Könyvek és olvasók
Végh László KÖNYVEK ÉS OLVASÓK ADALÉKOK NEMZETISÉGI KULTÚRÁNK MEGISMERÉSÉHEZ Az Irodalmi Szemle 1974/10. számában már jeleztük olvasóinknak, hogy a bratislavai Kultúra- és Közvéleménykutató Intézet 1974 nyarán széles körű művelődési szociológiai vizsgálatot folytatott Dél-Szlovákia hat magyarlakta járásában. Röviden összefoglalva, „A magyar nemzetiségi kultúra szocialista fejlődése Csehszlovákiában” elnevezésű kutatás a következőket tűzte ki vizsgálata céljául: felmérni a dél-szlovákiai magyarok kulturális és társadalmi életének jelenlegi állapotát; felmérni a magyar nemzetiségi kultúra fejlődésének feltételeit; felmérni, milyenek jelenleg a magyar nemzetiségi kultúra, valamint a szlovák és a cseh nemzeti kultúra közeledésének és együttműködésének formái és milyen e kapcsolatok jelenlegi állapota. Az egyik alapvető kutatási feladatnak tekintettük annak a felmérését, hogy a vizsgált terület szlovák és magyar nemzetiségű lakosságának kulturális életében milyen mértékben van képviselve a szlovák, valamint a magyar kultúra. E céloknak megfelelően a kutatás tárgya nem korlátozódott csak a magyar nemzetiségi kultúrára, hanem kiterjedt nemzetiségileg vegyes lakosságú dél-szlovákiai területek kulturális életének egészére, ezen belül is elsősorban a szellemi kultúra vizsgálatára. A kutatás során foglalkoztunk a nemzetiségi kapcsolatok vizsgálatával is. Mindezek miatt a magyar nemzetiségű lakosságon kívül bevontuk vizsgálatunkba a kiválasztott terület szlovák nemzetiségű lakosságát is — az így nyert kutatási eredmények lehetővé tették a két nemzetiség kulturális életének összehasonlítását. A vizsgált területet Dél-Szlovákia hat járásának 57 helysége alkotta: a galántai járásban — 9, a komáromiban —• 10, a lévaiban — 13, a losonciban — 7, a rimaszombatiban — 10 és a tőketerebesiben — 8 községben, illetve városban végeztünk adatgyűjtést. Egy kiválasztott helységben az összlakosság nagyságától függően 23—60 lakossal készítettünk személyes interjút. A kutatás reprezentatív jellegű volt, a mintasokaság kiválasztása a demográfiai és községi mutatók arányos elosztását betartó, kvóta rendszerű kiválasztás módszerével történt. A személyes interjúkat a kérdezőbiztosok — a nyltrai tanítóképző hallgatói — végezték el egy 130 kérdést tartalmazó kérdőív alapján. A vizsgálat során összesen 1975 tizenöt évnél idősebb személytől kaptunk értékelhető információt. A kutatás céljainak megfelelően — mint azt már említettük — az adatgyűjtés során a vizsgált, nemzetiségileg vegyesen lakott terület mind szlovák, mind pedig magyar nemzetiségű lakosságának véleményét felmértük a kutatás témájával kapcsolatban. Nemzetiségi hovatartozás szerint a mintasokaság összetétele a következő volt: 1062 (53,8 százalék) magyar, 913 (46,2 százalék) szlovák nemzetiségű. Összesen 1975 személy — 100 százalék — adatközlőtől kapott információkat dolgoztunk fel. A kitöltött kérdőívekbe foglalt információk feldolgozása gépi úton történt. Az adatok csoportosításának első szintjén a válaszok numerikus és százalékos megoszlását bemutató táblák készültek el, a csoportosítás második szintjén pedig a viszonyítási táblák, melyek a személyi és községi adatok, valamint a kérdőívbe foglalt tartalmi adatok közötti összefüggéseket (korrelációkat) mutatták ki. Mivel lényegében a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó kutatásról van szó, elsőrendű csoportosltási szempontnak a válaszolók nemzetiség szerinti csoportosítását kellett tekintenünk, ezért az adatok feldolgozásakor a magyar és a szlovák nemzetiségű vizsgált személyek által kitöltött
