Irodalmi Szemle, 1979

1979/2 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Kövesdi János: Magyar nyelvű könyvkiadás Csehszlovákiában 1945 után

valóban korszerű, képzett szerkesztőgárdával tevékenykedő önálló gesztora a csehszlovákiai magyar nyelvű könyvkiadásnak. A Madách Kiadó tevékenységével e helyen nem szándékozom foglalkozni, minthogy ez Zalabai Zsigmond ugyanebben a számban megjelenő tanulmányának tárgyát képezi.

Az említett könyvkiadókon kívül más kiadók is jelentetnek meg szépirodalmi műveket magyar nyelven. Figyelemre méltó például a Mladé letá magyar nyelvű könyvkiadása. Ifjúsági könyvkiadóról lévén szó, természetszerűen csak ifjúsági és gyermekkönyveket ad ki, egyrészt a hazai, másrészt a magyarországi könyvpiacra (exporttevékenységét a budapesti Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadóval bonyolítja lej.

A Mladé letá 1952 óta ad ki magyar nyelvű könyveket, túlnyomó részt szlovák és cseh szerzőktől. Igen jelentős a Magyar Népköztársaságba Irányuló könyvkivitele. A kezdetektől 1978 végéig 140 művet adott ki magyar nyelven első kiadásban exportra és a hazai könyvpiacra. A kiadó 1964-től 1972-ig évenként átlag 14—16, 1973-tól pedig 6—7 könyvet jelentet meg magyarul.

Régebben Maša Halamová és Marta Lesná, 1965 óta Szőke József né a magyar nyelvű kiadványok gondozója.

Gyermek- és ifjúsági irodalmat egyébként a Madách Könyvkiadó elődei is adtak ki.

Tudomásom szerint a kassai Kelet-szlovákiai Könyvkiadó is adott ki régebben magyar nyelvű könyveket. E kiadónál jelent meg például Rácz Olivér Megtudtam, hogy élsz című regényének első kiadása és az író Egyszerű ügy című regénye is.

Végül néhány szót drámakiadásunkról. A hazai magyar szerzők drámakísérleteit már a Magyar Könyvtár is megjelenttette. A drámakiadás gesztora később a DILIZA (Divadelné a literárne zastupiteľstvo — Színházi és Irodalmi Képviselet), majd utódja, a LITA (Slovenská literárna agentúra — Szlovákiai Irodalmi Ügynökség) lett. A DILIZA gondozásában már 1949-ben megjelennek az első magyar nyelvű színjátékok, ám kiadói tevékenysége csak 1951-től válik rendszeresebbé. Az eltelt 30 esztendő alatt a LITA viszonylag sok (nincs rá adatom, hogy hány] színdarabot kiadott, részint hazai magyar drámaírók (pl. Dávid Teréz, Egri Viktor, Lovicsek Béla, Szabó Béla, Slposs Jenő és mások), túlnyomórészt viszont szlovák és cseh szerzők — pl. Ivan Bukovčan, Štefan Králik, Ján Solovič, Ivan Stodola, Osvald Záhradník, Alois Jirásek, František Hrubin stb. — alkotásait, és kisebb számban szovjet drámaírók darabjait is.

MAGYAR KÖNYVBARÁTOK KÖRE VERSBARÁTOK KÖRE

1974 végén kézbesítette a posta az MKBK-tagoknak a sorozat 100. tagilletményét. Az MKBK az idén 29 éves, csak eggyel kevesebb, mint maga a könyvkiadásunk, ami jelentős tény, nemcsak az MKBK életében, hanem az egész csehszlovákiai magyar könyvkiadás történetében is. Nem csupán azért, mert a sorozat szinte egyidős a felszabadulás utáni magyar könyvkiadással, hanem azért is, mert fejlődése jelzi könvkladásunk történetének fontosabb mozzanatait, állomásait is.

Hogyan, milyen körülmények között indult az MKBK? És milyen céllal?

A Magyar Könyvtár által megindított könyvbarátkör elég nehéz körülmények között kezdte meg tevékenységét, hiszen a szervezési nehézségeken túl — elegendő képzett irodalmár, műfordító és alkotó hiányában — számos más akadályt is le kellett küzdeni. így az MKBK-nak kezdetben nem volt könyvklub jellege; csupán sorozatként indították meg, azokból a könyvekből válogatva, amelyeket a Magyar Könyvtár (többnyire fordított művekről volt szó) adott ki és azokból, amelyek a közös könyvkiadási egyezmény keretében jelentek meg. A kört azzal a céllal létesítették, hogy az Irodalomkedvelő közönség megismerkedhessék a magyar és a világirodalom klasszikus és kortárs alkotásaival. A csehszlovákiai magyar prózairodalom népszerűsítése csak később került be a sorozat programjába.

Formáját tekintve, az MKBK kezdettől fogva két pillérre épült: a négy kötetből álló alapsorozatra és a 10—12 könyvet kínáló választható sorozatra. (Aki az utóbbiból két könyvet rendel, az értékes jutalomkönyvet kap.)

A jubileum kapcsán sokan érdeklődtek az MKBK mai gondozóinál a huszonöt év alatt megjelent könyvekről. Többek között az a kérdés is elhangzott, milyen művel indult