Irodalmi Szemle, 1979
1979/2 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Kövesdi János: Magyar nyelvű könyvkiadás Csehszlovákiában 1945 után
a sorozat. Itt most nemcsak az első könyvet említjük meg, hanem — a megjelenésidőrendjében — mind a négyet, amely az első évfolyam alapsorozatát képezte: 1. Valen- tyin Katajev: Távolban egy fehér vitorla, 2—3. Jókai Mór: Szabadság a hó alatt 1—II. 4. Ivan Olbracht: Anna. Amint a fentiekből is kiderül, a klasszikus magyar, a szovjet és a cseh irodalom az első évfolyamtól szerepel a kör programjában. Az orosz irodalmat olyan alkotók képviselik később, mint Lev Tolsztoj, Turgenyev, Dosztojevszkij, a szovjetet Mihail Solohov (A csendes Don, A hazáért harcoltak), Szimonov, Tyendrjakov, Kozsevnyikov, Ajtmatov, a cseh irodalmat pedig Jirásek, Božena Némcová, Karéi Capek, Šrámek, Kožík és mások. A sorozat gondozói kezdettől fogva kellő figyelmet szenteltek a szlovák irodalom megismertetésének. Bár az első évfolyamban nem került szlovák mű a sorozatba, 1951- től (Jilemnický: Boldogság) szinte minden évben találkozhatunk szlovák szerző nevével. A XIX. századi írókon — Bottón, Kukučínon, Tajovskýn — kívül a kortárs szlovák próza olyan képviselői kaptak helyet a sorozatban, mint J. C. Hronský, Jašík, Mináč, Chrobák, Hečko, Krno, Plávka és mások. A kortárs magyar irodalom csak a 60-as évek elejétől van rendszeresen jelen az MKBK terveiben, de az első másfél évtizedben a nyugat-európai nemzetek irodalma és az amerikai irodalom is eléggé ritkán kapott teret. Azóta sokat változott a helyzet. A legújabb magyar próza nélkül ma már el sem képzelhető a sorozat egyes évfolyamainak összeállítása. Kodolányi János, Tersánszky J. Jenő, Németh László, Szabó Pál, Illyés Gyula és mások éppoly nagy érdeklődéssel olvasott írói az MKBK-nak, mint Thomas Mann, Faulkner és Hemingway. Az első csehszlovákiai magyar regény (Dobos László: Messze voltak a csillagok) 1966-ban Jelenik meg az MKBK-ban, és ezzel kissé módosul is a sorozat küldetése. Céljául tűzi ki a hazai magyar irodalom megismertetését és népszerűsítését is, amit a Versbarátok Köréhez hasonlóan kezdettől fogva vállalnia kellett volna. Annál is Inkább, mert (az adatok tanúsága szerint) kiderült, hogy az MKBK tagsága a csehszlovákiai magyar szerzők művei iránt is nem kevésbé érdeklődik. 1966 és 1974 között három évben rendelték meg hazai magyar író művét a legmagasabb példányszámban. Többek között Duba Gyula [Baj van a humorral), Szabadesés), Egri Viktor (Égő föld), Ordódy Katalin (Keskenyebb út) és mások szerepeltek eddig az MKBK alapsorozatában. A Magyar Könyvbarátok Köre a legrégibb magyar országos könyvklub Csehszlovákiában. És mint ilyen, igen népszerű és életképes. Kétségtelen, hogy a szép könyv iránti tömeges igény segítette életre, ezért erősödik és gyarapszik évről évre. A Magyar Könyvtár megszűnte után a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, a CSEMADOK könyvkiadója vette gondjaiba a sorozatot. 1969-től az önállósult Madách Könyvkiadó vállalt gondnokságot fölötte. Ami a tagság bázisát illeti, az MKBK már indulásának első éveiben számottevő taglétszámmal bírt. 1953-ban például 15 ezer a tagok száma. (Ezekben az években Neuman János volt a tagtoborzó). Aztán — egészen ki nem derített okokból — megcsappant a tagság létszáma. Az utóbbi években — minden bizonnyal a Madách Kiadó javuló szervező munkájának eredményeképpen — a taglétszám újra emelkedő irány- zatot vett. 1965 óta egyébként így alakult az MKBK tagságának létszáma: 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 4800 4700 4800 4995 4690 4525 5000 5590 5980 6525 A 100. kötetnél (Norbert Frýd: Mexikó császárnője) a szép magyar könyv kedvelőinek nagy családja — mindnyájunk örömére — több mint hat és fél ezer főre szaporodott. Ez szép eredmény. Ám az MKBK-könyveket — értesüléseink szerint — ennél jóval többen olvassák. Ha a sorozatot járató tagok csak egy barátjuknak és egy másik családtagnak adják kölcsön egy-egy könyvüket, máris 20 000 olvasót Jelent. És ami szintén örvendetes: az MKBK tagjainak Jelentős hányada az ifjúság — és nem csupán a tanulóifjúság — köréből kerül ki. Ami az olvasótábor szociális struktúráját illeti, megállapíthatjuk, hogy magában foglalja nemzetiségi társadalmunk csaknem valamennyi rétegét, tehát nem korlátozódik csak a magyar értelmiségre. Hatása ilyenformán Jóval szélesebb.
