Irodalmi Szemle, 1979

1979/1 - Ady Endre: Mag hó alatt (vers)

ADY ENDRE

Mag hó alatt*

Gyötrött és tépett magamat Régi hiteiben fürösztvé Vérből, jajból és lángból Szedegetem össze S elteszem mint életes holtat.

Kell még Tegnapról hív tanú S kell talán az én hadi-sarcom, Hogy drága mementóként Fölemeljem arcom Egy új emberű új világra.

Vád nélkül széttekintgetek Majd vertségek és diadalmak Földjén, hogy a káoszból Harcos igét én hallassak.

Hős emberségem, várakozz,

Szép álmokat aludj, lefénylett Jós és jó magyarságom,

Hívni fog az élet .

S föltámadások örök Rendje.

Most tél van s szegény mag-magam Megnémítva és behavazva Rendeltetés hitével Őrzöm meg tavaszra,

Igazimnak sarjadásáig.

* Ady Endre halálának 60. évfordulójára emlékezünk. A HALOTTAK ÉLÉN (19X8J című kötetből.