Irodalmi Szemle, 1979

1979/2 - Fónod Zoltán: Történelmi jelenidőink

Jövőjét is. Hogy jó talajba hullott a mag, bizonyítja a tőrei szövetkezet megalakulása, melyet további százak követtek Dél-Szlovákiában. Mindez a párt győzelme volt, s egyben a nemzetiségi politika győzelme is.

A párt nemzetiségi politikája nem feledkezett meg a csehszlovákiai magyar oktatásügy, kultúra és szellemiség megindítása alapvető feltételeinek biztosításáról sem. Egymás után szerveződnek a sajtóorgánumok s indul útjára — szocialista hittel, lelkes újat akarással — a magyar szó. Harminc évvel ezelőtt, 1949-ben indult útjára az első magyar könyv is, a szellemnek ez a csodálatos terméke, hogy fényt, meleget, az Idő szavát vigye az egy hazában élőknek. Alig telik el egy röpke esztendő, s Fábry Zoltán máris összegezhet: „A könyvnek ma otthonai vannak — írja 1950-ben. — Tej kopog az ablakon, egy megvalósult éhségálom: a könyv!“

Azóta — az építőmunka arcvonalán éppúgy, mint a szellem őrhelyein — nem kisebb feladat jutott a csehszlovákiai magyarságnak osztályrészül, minthogy HÍD és összekötő legyen népek és nemzetek között, s egyként szolgálja a közeledés, a megbecsülés ügyét, s a szellem világosságával is segítse a kapcsolatok bensőségesebbé válását. Hogy viszályok és mord másképp-beszélések helyett új történelmet írjunk itt a Duna mentén, a testvériesülő népek történelmét. Harminc év tanulságai nem kisebb felelősségre tanítanak bennünket, mint arra: a cselekvő internacionalizmus, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés nemcsak eredője és éltetője a forradalmi vívmányoknak, hanem záloga is egyben az új sikereket ígérő folytatásnak.

. .. Hisz emberség nélkül, hazafiság és internacionalizmus nélkül a szocializmus, az embernek ez a Szépbe szőtt hite aligha épülhet.

EGRI VIKTOR