Irodalmi Szemle, 1978

1978/10 - Zalabai Zsigmond: Egy szöveg olvasata (Cselényi László: Összefüggések avagy Az emberélet útjának felén)

is. Cselényi életérzése, miután előbb merészen a csillagokig iveit, fokozatosan hanyatla- ni kezdett, s törvényszerűen horgonyozódott bele a realitásba: „a világ mint probléma" adottsági talajába. Visszafogottabb, meditatívabb lett ez a lira, leszámolt a túlfűtött lelkesültséggel, az ifjúkori illúziókkal. Természetszerűen szikárodott tehát a stílus is, egyre inkább föladva a barokkos zsúfoltságot, a képhalmozást, a véget nem érő felsoro­lásokat, az igék áradását, a dinamizmust, olyannyira, hogy az Összefüggések... töre­dékes szövegeiben az egykor sűrű szövésű nyelvezetből már csak a jelzésszerűség ma­radt meg. A mondottak szemléltetésére hadd idézzük Cselényinek egy korábbi költeményét, ill. az Összefüggések... egy passzusát. Motívumaink — különösen a csillag motívum s a menés, az utazás képzete — könnyen rokoníthatók; ugyanekkor azonban beszédes példái a valóságszemlélet és az életérzés megváltozott jellegének is: Csillagok társa a testem, meteorként földre estem, szívem teli sólyomvággyal, az égi mezőkön szárnyal. S ha az utak porát rovom? Sej, azt is csak csillaglovon. Cipót süt a hold az égen, az árnyakat átallépem, Szárnyam a szelekhez nőve, indulok fényes jövőmbe. Vágtatok vad csillaglovon, az egeket is meglopom. S a Keselylábú csikókorom után a férfikorba ért költő ellenszövege az Összefüggé­sek .. .-bői, a „Zár mögött a csillagok" keserű-józan fölismerésével: Elindult ez a gyorsvonat Egy ház egy házról álmodik Belében a végtelen Mi lesz velünk a zár mögött Kacér füzek kacér tüzek Az álmai gyors hengerek Nem érti még a hold szavát Törvényeit hogy nem szabad Egyetlen fűszálon az ég Törölgeti a zár mögött A zár mögött a csillagok keze a csillagokat cirógatja a szürke ég kidől bedől cirógatja a hold mancsait késik az elrabolt sziget egyetlen csillagot szakít cirógatja a csillagok nem érti még a hengerek szikár vonat szikár vonat álmodik hozzá mancsait a gyors vonat kidől bedől A régebbi és az újabb Cselényi-versek néhány közös vonásának vázolása után térjünk vissza ismét a költő új korszakához. Az Összefüggések... a legtágabb értelemben a személyiség föltérképezésének, az önfelmérésnek a verse; az „emberélet útjának felére" ért költő leltárkészítése, egyéni élményeinek és nemzedéki tapasztalatainak a kifejezése több tematikai síkban, amelyek­ben a személyes élményanyag társadalmi (történelmi és szociológiai szempontú) vonat­kozásokkal és a gondolati általánosítás igényével fonódik egybe. Ez az általánosító szándék mindenekelőtt az időélményt erősíti, s ezen belül is — mint ezt a Herakleitosz- montázs szépen érzékelteti — a valóságnak arra az állandó változására érzékeny .. nem léphetsz kétszer egyazon folyóba / A hideg melegszik a meleg kihűl / a ned­ves megszárad a száraz nedves lesz”), melynek következtében az egyén „osztályrésze az, hogy magára ismerjen és józan legyen,” azaz hogy állandóan kutassa a változások alanyát és tárgyát: a személyiséget, amely az ellentéteket megéli, öszefogja, és feloldja. A D-montázs mottója ugyancsak programként vállalja a személyiségkutatást, s erre vál­lalkozott tulajdonképpen az Összefüggések ... kaleidoszkópszerű, tömérdek valóságmoz­zanatot felvillantó kompozíciója is, amely — mint ezt a szöveg jelzi — az „1944 vasa”

Next

/
Thumbnails
Contents