Irodalmi Szemle, 1978

1978/10 - Egri Viktor: Találkozásom Barta Lajossal (részlet egy önéletírásból)

ton átélt, akkor ebben benne lesz az agitatlv célzat, amit a regény címe is jelez, hogy minden nyomorúságon átesve olyan útra térni, amelyen meglátja a felkelő napot... Amire ön gondol, Barta elvtárs, talán egy következő, megírandó regény feladata lenne.

Nem tudom, meggyőztem-e Bartát, de talán hatott rá, hogy én csak a magam humanizmusával tudom a regényt megírni, melegen és helyenként talán megrázóan, és ha hibát ejtenék, akkor a hiba nem abban van, hogy nem vagyok elég „politikus”, ahogy ő mondja, de abban, hogy helyenként túlságosan a magam életét élem Mártonomban, nem hagyom tenni, gondolkodni, ahogy ő cselekedne és gondolkodna.

A vita nagyon elfárasztott, de fárasztotta Bartát is, úgyhogy végül csak itt-ott szúrt bele a szövegembe egy-egy szája íze szerinti szentenciát.

Hihetetlenül rövid idő altt készült el a nyomda az IKVA — az írók Kiadóvállalata — öt könyvével: Barta Lajos forradalmian bátor Sötét ujj című regénye — a felszabadulás után Gyár címmel több kiadásban megjelent —, Szucsich Mária Tavasztól télig, Sándor Imre Lángoló út és az én Főikéi a nap című regényemmel. Az ötödik könyv Mihályi Ödön Galambot várok című verseskötete volt. (A nagyon tehetséges Mihályi Kassa mellett, Bogdányban földbirtokos volt, s alig egy esztendővel versgyűjteménye megjelenése után a kassai autóverseny áldozata lett.)

Az IKVA bármennyire is felkeltette az irodalombarátok figyelmét, nem folytathatta kiadói tevékenységét. A nyomda tulajdonosainak — az Angermayer testvéreknek — kezdetben tetszett a mecénáskodás, ám amikor kiderült, hogy Barta könyvügynökei nem találnak elég vevőt, beszüntették a további nyomdahiteleket. Odaveszett az én honoráriumom is, de nem bántam, bőven kárpótolt az elveszett anyagiakért az elért elismerés.

Alig egy hónappal könyvem megjelenése után Illyés Gyula kritikáját olvashattam a Nyugatban. Ezt a kritikát megemlíti az Akadémia Irodalomtörténetében megjelent életrajz, s ez talán feljogosít, hogy néhány mondatát idézzem:

„Egri szocialista-humanista író, a humanisták minden melegségével, közvetlenségével s a hibákkal, amelyek az irodalom területén a közvetlenségre való törekvésekből származhatnak.”

„

___Egri Viktorban a művészi morállal egyenlő erősségű a szociális morál, hogyha

ne

m erősebb.”

„... ott, ahol miliőrajzolásra kerül a sor, oly lendületes, eleven tud lenni ez a stílus, hogy a ditirambikus sorok szinte már versbe csapnak át.

A front borzalmairól s a hinterland senyvedő életéről kevesen írtak megrázóbb erővel s nagyobb őszinteséggel. Van egy-két részlet ebben a regényben, amely sose fog kimenni az olvasó fejéből. Katonák, akik betegségeket vásárolnak maguknak, hogy ne kelljen a frontra indulniok. Egy baka, aki három napig szagolja ruháján egy ledöfött ellenséges katona vérét. Egri ezekre a részletekre helyezte a fősúlyt s ilyen részletekből építette fel regényét..