Irodalmi Szemle, 1978

1978/10 - Rácz Olivér: Az Új Szó harminc esztendeje

Az utolsó mondat állampolitikai, országszervezői súlya, bölcsessége ma is szívünkbe dobban — közös állampolgári tudatunk és biztonságunk alapelve érvényesült itt harminc esztendővel ezelőtt: ami a cseh ipart és közgazdaságot, politikai magatartást fejleszti, az egész ország jólétét biztosítja, ami a szlovák népet erősíti, egész Csehszlovákia helyzetét megszilárdítja a szocialista tábor kötelékében és a népek színpadán, s ami a csehszlovákiai magyarságot

— és hazánk többi nemzetiségét — gazdagítja, a szlovák népet s az egész Csehszlovák Köztársaságot egységesebbé, céltudatosabbá, egy célért küzdővé kovácsolja. Olvasd az Űj Szó első számának vezércikkét — ehhez az egységhez kellett felzárkóznia a csehszlovákiai magyarságnak, hogy „Egy sokáig félrevezetett nép ne kerüljön még egyszer álpróféták és álmessiások befolyása alá, hanem a nagy demokratikus magyar hagyományok emlőjén felnőjjön az új magyar ember, aki országépítő feladatát mind a termelésben, mind a kultúra területén becsületes meggyőződéssel és lelkes szeretettel fogja teljesíteni. Aki a népi demokrácia, a szocializmus, a béke katonája lesz, aki nem ismer faj- és nemzetiségi gyűlöletet, akiből idővel megszületik a sokoldalú szocialista ember“.

Lapozd át lassú, emlékező kegyelettel az Űj Szó első évfolyamát — mindössze két szám, és mégis mennyi tartalom, mennyi maradandó történés és mennyi tudatunkba ötvöződött név; egykori vezető politikusok nevei, állásfoglalásai, nyilatkozatai, Major István vezércikke, Fábry Zoltán Ady Endrét idéző üzenete

— „A véres s ostoba feneségek ellen indulj utadra, szlovenszkói vox humana, magyar emberi hang“ —, Petőfi, József Attila, Tyihonov költeményei, Turge- nyev, Mikszáth elbeszélései mellett újra a jól ismert nevek, Lőrincz Gyula, Barsi Imre, majd filmismertetés a Valahol Európában című filmről, tanulmány Van Gogh, Derkovits Gyula művészetéről, s a sok döntő horderejű politikai tudósítás után nem kevésbé dokumentumerejű napihírek, tudósítások, felhívások:

„Jegy nélküli élelmiszer és textil a karácsonyi piacon“

„Önműködő etetőgép a bratislavai fémipari kiállításon“

„Topol'níky munkássága örömmel fogadta az Űj Szó első számát és hálásan üdvözli a szerkesztőséget“

„Kiadták a magyarok állampolgárságának visszaállításáról szóló törvény végrehajtási utasítását“

„Az Állami Pedagógiai Intézet szocialista tartalmú magyar ifjúsági könyveket kér..

„Az Űj Szó szerkesztősége felhívja előfizetői figyelmét, hogy a postán beküldött előfizetési rendeléseket anyagtorlódás miatt nem tudta feldolgozni“.

Emlékeznünk kell — olykor a rossz, nyomasztó emlékű dolgokra is; a romokra és a romok eltakarítására, minden rendű és fajtájú rom, társadalmi, erkölcsi, politikai rom és hordalék eltakarítására, az elrongyolódott, felülbélyegzett bankjegyekre, a fűtetlen, döcögős vonatokra, az üzletek előtt ácsorgó, hosszú sorokra, az élelmiszerjegyekre, s akkor elrévedezve, magunkba nézőn, befele fordulón akár mosolyoghatunk is a hajdani, kedvesen együgyű sorokon:

Ünnepekre meleg szobát,

Szenet, kokszot és tűzifát,

Ezt mind könnyen beszerezte,

Ha jegyét nálunk elhelyezte — Riedel, Baštek, Richter — Tűzifa, szén, koksz lerakat, Dunajská Streda, Vámház sor 5.

Harminc esztendő telt el a Vámház sor 5. szám alatti lerakat derűlátó, biztató kis versikéje óta, harminc esztendeje jelent meg az Oj Szó első száma. Fejlécére azóta rákerült a „Kiváló Munkáért“ és a „Munka-Érdemrend“ s a Kommunista Párt jelszava — az Új Szó időközben a KP, majd a KP Központi Bizottságának sajtóorgánuma lett, s egy-egy mai vasárnapi száma négyszer-ötször olyan terjedelmű, mint amilyen az egész hajdani első évfolyam volt, hiszen az Oj Szó hetilapból szinte már indulása első hónapjai után, 1949 május elsejével napilappá és a csehszlovákiai magyar dolgozók politikai, társadalmi, kulturális közszükségleti cikkévé vált. Sok minden megváltozott, megnövekedett, szebbre és