Irodalmi Szemle, 1978
1978/9 - ÉLŐ MÚLT - Varga Rózsa: Forbáth Imre prózai Írásairól
idegen világból való vagy ez az imagináció tükre szép mint a szerelem titkai és édes révedező emlék szép mint a vándorsziklák s az alvás titkai szép mint a foszforok s a csillagok titkai mint egy csodalámpa mennydörgése szép mint a poézis Korunk, 1937 Varga Rózsa FORBÁTH IMRE PRÓZAI ÍRÁSAIRÓL Forbáth Imrét költőként tartja számon az irodalmi köztudat. Hat verseskötete mellett prózai írásaiból eddig csak egy vékony könyvecske — Eszmék és arcok, Bratislava, 1966, Tatran, 129. 1. — jelent meg. Prózában elsősorban az esszét, tanulmányt és a publicisztikát művelte. Arról, hogy szépprózai művekkel, regénnyel, elbeszélésekkel kísérletezett volna — hacsak a 40-es évek második felében írt cseh nyelvű film- forgató-könyveit nem tekintjük annak — nem tudunk. Ö maga is mindenekelőtt költőnek vallotta magát, s prózai írásainak jelentős hányada a szélesebb értelemben vett költői hivatás társadalmi feladatainak vállalásából és a költői mesterségre való alapos felkészülés igényéből született. Mert Forbáth eltökélt forradalmár, és mestersége titkait, megújítási lehetőségeit tudományos alapossággal kereső, tudatosan forradalmi költő volt. Soha, semmifajta elszigeteltség közepette, élete végéig nem mondott le arról a törekvéséről, hogy a csehszlovákiai magyar szellemi élet, a marxista ideológia, a magyar, cseh és világirodalom fejlődésével szinkronban legyen, s hogy a fejlődési folyamatban ne csak passzív regisztráló, hanem valamiképp aktív résztvevő lehessen. Ez az igénye a harmincas évek végétől már egyre inkább csak a szellemi közéletet jelentő prominensekkel való személyes kapcsolataiban, levelezésében s többnyire hamvába hullt írói próbálkozásokban jutott kifejezésre.
