Irodalmi Szemle, 1978

1978/8 - LÁTÓHATÁR - Roman, Michal: A szlovákiai ukrán irodalom 1945 után

Az idősebb írókon kívül néhány költő is műveli a prózát: Jozef Selepec, Ilja Galajda, Miroszlav Németh, valamint az emlékíró J. Moszkvics, V. Kopcsak, J. PitelJ, M. Szabados stb.

A válságos évek hatására negatív megnyilvánulások tűntek föl némely ukrán író és kritikus munkájában is. Idegen szemléleteket védelmeztek, megtagadták a szocialista irodalmat, cseh irodalmárok és politikusok revizionista nézeteit propagálták. Mikor azonban Gustáv Husák elvtárssal az élen új vezetőség került a párt élére, hamar konszolidálódott a csehszlovákiai ukrán irodalmi élet. Különösen az SZNF és hazánk fölszabadulása 30. évfordulójának, valamint a CSKP XIV. és XV. kongresszusának alkalmából született számos szocialista mű, szinte minden műfajban. Említsük meg Fedor Ivancsov Ütőn, Vaszil Zozuljak Törhetetlen szárnyak, Ivan Hric-Duda Vörös pipacs, Michal Drobnyak Remények kalászai és Viktor Hajný Fény és árnyék című művét.

Ezerkilencszáznegyvenöt után indult fejlődésnek a szocialista gyermek- és ifjúsági irodalom is, elsősorban Fedor Lazoriknak, Jurko Borolicsnak, Andrej Kuszkonak, V. Grendzsa Donszkynak, Jozef Selepecnek, Milan Bobaknak köszönhetőn, bár jobbára alkalomszerűn írtak a fiatalabb korosztály számára.

A drámairodalomban Vaszil Zozuljak, Ivan Hric-Duda, Viktor Hajný, Fedor Ivancsov, Michal Drobnyak, Vaszil Dacej és mások jelentkeztek egy- és többfelvonásos darabok- bal, rádiójátékokkal. Meg kell azonban jegyeznünk, legfejletlenebb a drámairodalmunk, jóllehet nagy iránta az érdeklődés.

Több író, irodalmunk egyik-másik ágának fölélesztését, fejlesztését elősegítendő, két- három műfajban is kísérletezett. A költők gyakran írtak prózát és drámát, a prózaírók verset, színművet, rádiójátékot stb. Nem mindig volt ez hasznukra, az irodaloméra sem.

Az irodalommal párhuzamosan fejlődött a szocialista kritika és irodalomtörténet. 1945-ig Kelet-Szlovákiában nem volt egyetlen kvalifikált, még kevésbé jó képességű és szocialista szellemű irodalomkritikus és történész sem; negyvenöt után aztán sorra jelentkeztek kritikákkal, irodalmi-irodalomtörténeti cikkekkel és tanulmányokkal: Helena Rudlovcsakov, Ilja Voloscsuk, Stefan Dobos, Vaszil Choma, Michal Molnár, Fedor Kovács, Ivan Hirka, Hja Galajda, Juraj Kundrat, Michal Hirjak, Michal Roman és mások. Habár a kritikusok és történészek a szovjet irodalomtudományból és a marxiz- mus-leninizmusból indultak ki, kezdetben némelyikük a vulgáris szociologizmus híve volt; később eltértek ettől az irányzattól, pártos irodalmárokká váltak. Tevékenységükkel, főként a forrásértékű munkákkal hozzájárultak sok tizenkilencedik és huszadik századi, Kárpát-Ukrajnában és Kelet-Szlovákiában létezett irodalmi jelenség, valamint a régebbi és újabb szlovák-orosz, szlovák-ukrán, ukrán-magyar irodalmi érintkezések és kapcsolatok megvilágításához. Többen foglalkoznak a jelen irodalmának fejlődésével és a szocialista realizmus kérdéseivel.

A csehszlovákiai ukrán irodalom napjainkban — a cseh, szlovák és a magyar mellett — tisztes helyet foglal el a csehszlovákiai irodalom, egyáltalán a csehszlovákiai szocialista kultúra egészében, habár nem mindig sikerül lépést tartania az említett irodalmakkal, különösen a művészi színvonalat tekintve. Kétségtelen viszont, hogy a háború óta eltelt évtizedek alatt jelentősen gyarapodott, javult a minősége, mert a marxizmus-leninizmus tanítása, Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikája, valamint a dolgozó nép inspirálta.

Az eredmények, a színvonal meggyőzőn igazolja, hogy irodalmunk csak Csehszlovákia Kommunista Pártja internacionalista politikájának, a szovjet, a cseh, a szlovák íróknak és kritikusoknak, a pártszerveknek és az írószövetségeknek a segítségével fejlődhetett gyorsabb ütemben, sokoldalúan.

Rendkívül boldog vagyok, hogy — ha csupán nagy vonalakban is — beszámolhattam irodalmunk 1945 utáni fejlődéséről a magyar barátoknak és olvasóknak, akikhez bennünket régi barátság fűz, barátság és internacionalista-kommunista meggyőződés; akikkel közösen veszünk részt a fejlett szocialista társadalom építésében, kultúrájának, irodalmának fejlesztésében. Hiszem, hogy az ukrán olvasók lapunkban, a Duklában, hamarosan megismerkedhetnek azokkal a nagyszerű irodalmi és kulturális sikerekkel, melyeket magyar polgártársaink értek el. Az igaz és kommunista internacionalizmushoz méltó tett lesz.

Bodnár Gyula fordítása