Irodalmi Szemle, 1978

1978/7 - KRITIKA - Gyüre Lajos: Gyula Illyés: Ťažká zem

nem volt idegen a magyaros szóvégi rím, az asszonánc, s a hangsúlyos-hangsúlytalan szavakból alkotott ritmus. Hogy a legújabb szlovák író- s költőnemzedéknek ez már idegen — az is természetes. Más nyelvi közeg, más kultúra neveltjei. Az új nyelvi közegben megtalálták az eredeti gondolat megfelelő tükröződését, rezdülését a lélek­ben: ez a művész, a fordító feladata. Ügy érzem, nem járok messze az igazságtól, ha éppen Kondróttal bizonyítok. így fordítja a Cserepezőket: „... Z vedľajšej strechy len sa tak práši do práce dali sa pokrývači! Stadiaľ sa nesú tie čerstvé správy: čo sa skôr začne, to sa skôr spraví.”... t Pokrývači — Tetőfedők) Ez az eredetivel nem azonos, nem szolgai szövegfordítás. S éppen ez benne a mű­vészi! Ami a dunántúli tájak természetessége: a vörös cseréptető, az a szlovák tájra nem jellemző. Van ugyan szavuk a cserepezőre — škridliciar —, de nem használják. A köznyelv nem ismeri, a szónak nincs „holdudvara”. Ám a tetőfedő (pokrývač) — habár más anyaggal is dolgozik — kifejezi maradéktalanul az eredeti mondanivalóját. Sőt: rádupláz: A vidám, népies hangvételű verset megtoldja, egy a szövegbe természe­tes közvetlenséggel belesimuló szlovák közmondással: „... čo sa skôr začne, to sa skôr spraví!” Ez a „Ki korán kel, aranyat lel”-re illeszthető szlovák változat, s a jókedvű, fel­szabadult munka lázát éreztető hetyke hang — ha közvetlenül nem is illyésí szöveg, de illyési telítettségű. Ugyanez érezhető a Poharaim fordításában, melyet Kondrót Po­háre (Poharak) címmel fordít. „Nepil som, radšej dolieval som iným. Dodnes počujem: „Zbehni chlapče, plný krčah dones!” Nem ittam, inkább töltögettem másnak. Ma is hallom: „Szaladj fiú, tele korsót hozzál!” Illyésnél: „Bort innni nem, de töltögetni az jól esett. Hallom ma is: üres a korsó! Fuss le gyerek.” Rím, szótagszám, tartalom egyezése fordításban és eredetiben. Ezek után már ért­hető, miért mondhatta a fordító Kondrót: „megtetszettek nekem — azért fordítottam belőlük. Volt bennük valami közeli atmoszféra. Pontos, tiszta” ... E könyvben általában kevés az olyan tartalmi-formai eltérés az eredeti szövegtől, mint néhány Babits-fordítás esetében. Bár egy-két helyütt, elvétve itt is akad (s hol nincs?) olyan rész, amelyben vitatható a tartalmi-formai és szöveghűség. Megemlíthet­jük A kis-székelyi erdőben-t (V sikulskom lesíku) vagy a Mohácsot, melyet kétfelől it. megnéztem, vajon nem más kútfőből merített-e Kondrót, mint az általam ismert, de mindkét Illyés-kötetben azonos szöveget találtam (Nem volt elég 510. old.; Teremteni 170. old.) Kondrótnál: Natiahli naň pancier ťažký, na tvár prilbu tvaru masky, Visszafordítva: Nehéz páncélt húztak rája, sisakot arcára, álarcformát, Visszafordítva: A szomszéd tetőn, csak úgy porzik, munkához láttak a tetőfedők! Idáig hallatszik friss üzenetük: amit korábban kezdenek, hamarább befejeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents