Irodalmi Szemle, 1978
1978/6 - FÓRUM - Ratkoš, Peter: Az ősi Nyitráról és környékéről szóló tanulmányhoz
ipcSiiatöJMi Peter Ratkoš AZ OSI NYITRÄRÓL ÉS KÖRNYÉKÉRŐL SZÓLÓ TANULMÁNYHOZ Az ősi Nyitra című tanulmányának bevezetőjében (Irodalmi Szemle 1976 , 2. szám, 119—139. 1.) az Ismert nevű, termékeny szerző, Püspöki Nagy Péter' helyesen állapítja meg, hogy Nyitra, ha nem vesszük figyelembe a római provinciák idejéből származó adatokat, egyike annak a három Szlovákia területén levő helységnek, amelyekről már az 1000. év előtt említés történik. Szerinte Nyitra fokozott szakértői érdeklődésre is érdemes. De, mint írja, csak a 18. század elejéről származó romantikus legendáktól és elképzelésektől megtisztított, a „hagyományos történelmi magyarázatok” átértékelésére irányuló érdeklődésre. Szükséges tehát Nagy P. nem hagyományos nézeteit figyelemmel kísérni, már csak azért Is, hogy kitűzött célját egyáltalán elérte-e és miképpen valósultak meg bejelentett szándékai. Mindjárt a bevezetéshez fűzött 1. számú lábjegyzet mutatja, hogy az olvasó nem kapja meg a teljes igazságot, mert ez a következő lényeges adatokat hallgatja el: a] Pribinának Nyitrán örökletes magánbirtoka volt, amelyen a salzburgi érsek Adalrám egyházi kőépítményt szentelt fel 828—830-ban. Nyitra püspöki székhellyé bizonyossággal csak 880-ban vált; b) a második helység „Prešporok” [Pozsony, Bratislava] neve S07-ben fordul elő mint Brezalauspurch (Predslavov hrad — Predslav vára], a közvetlen 1921 előtt felfedezett salzburgi évkönyvben; c) a harmadik helység pedig Devín (Dévény), amely a fuldai évkönyvben fordul elő 864-ben mint „Dowina”, vagyis „dievča”, magyarul: leány. E három említett helység korai létezése régészetileg is alátámasztott, habár, az ügy kárára, még nem került sor a leletek összesítő feldolgozására. Az a tény, hogy Nagy P. a legrégibb írásban említett települések közül indoklás nélkül kihagyta Dévényt, azt jelzi, hogy szándékosságról van szó. Dévény helyett ugyanis a harmadik, 1000 előtt írásosan dokumentált, helységként a Pozsony melletti Biskupice — Püspökit említi, holott erre nincs semmilyen írott forrás. Maga a település neve, Biskupice — Püspöki — Pyspeky, amely „Starduna” szigettől északra fekszik, csak 1262-ben fordul elő írásban; csakhogy még a magyar elnevezése is az esztergomi érsekhez fűződő szolgai és jobbágyi viszonyát bizonyítja, amely csak 1000 után alakulhatott ki (hasonlóan mint a Filakovo — Fülek melletti Biskupice — Püspöki esetében). Kár, hogy a szerző nem értékelte kellően sem a Starduna — Starý Dunaj (Öreg Duna) sziget földrajzi helyzetét, sem pedig az archaikus szlovák elnevezést. Ezenkívül rrjeg kellett volna indokolnia, hogy miért hagyta ki a megbízhatóan dokumentált Dowina — Devín helységet. A lábjegyzet is kiigazításra szorul, mert a Nagymorva problematika első felvetője Szlovákiában nem a kassal jezsuita Timon S. volt, hanem már 1655-ben Szöllőssy B. a „Cantus catholici” című szlovák énekeskönyv * A továbbiakban polgári nevén — Nagy Péter — említem. (P. Ratkoš].
