Irodalmi Szemle, 1978
1978/6 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: A Sarló és a csehszlovákiai magyar szociográfiai irodalom
Turczel Lajos A Sarló és a csehszlovákiai magyar szociográfiai irodalom Ismeretes, hogy a Sarló egyik legfigyelemreméltóbb kezdeményezése a falvakban végzett szociográfiai kutató munka volt. Ezzel a sarlósok akkor az egész magyar nyelv- területen elöl jártak és termékenyítően hatottak az öt-hat évvel később induló híres magyarországi szociográfiai irodalomra is. Az úttörő szerepre, elsőbbségre Balogh Edgártól kezdve Vass Lászlóig több sarlós hivatkozik büszkén, kesernyésen vagy nosztalgikusan, és Fábry Zoltán is többször hangsúlyozza a sarlósok úttörő érdemét a harmincas évek magyar szociográfiájának kibontakoztatásában. A nagy reményekkel indult, de hamar derékba tört sarlós kezdeményezés első tüzetesebb értékelésére, felmérésére azokban a vitákban került sor, amelyek a kisebbségi sajtóban a Sarló felbomlása utáni években, főleg 1936—37-ben folytak le. Ekkor .a felméréshez már nagyon jó összehasonlító alapot szolgáltattak a Magyarországon sorra megjelenő szociográfiai munkák. Ezeket a nagy politikai vihart kavaró műveket (A íardi helyzet, Puszták népe, Viharsarok, A néma forradalom stb.) a csehszlovákiai haladó magyar sajtóban lelkesen üdvözölték, s újságok, egyesületek, ifjúsági szervezetek álltak ki a pörbefogott Féja Géza és Kovács Imre mellett. A magyarországi szociográfia visszhangja és mozgósító népszerűsítése a népfrontos Magyar Napban és a polgári demokratikus Magyar Újságban volt a legerősebb. Mivel ebben a két napilapban a legismertebb sarlósok és Sarlószövetségesek közül többnek vezető szerepe vagy kivételes publikációs lehetősége volt (a Magyar Napban Ferencz Lászlónak, Vass Lászlónak, Lőrincz Gyulának, Morvay Gyulának, a Magyar Újságban Győry Dezsőnek, Jócsík Lajosnak, Szalatnai Rezsőnek stb.), érthető, hogy elsősorban ezekben az orgánumokban jelentek meg azok a polemikus írások is, amelyek a Sarló tevékenységét s benne a szociográfiai kezdeményezést tették mérlegre. Meg kell jegyezni, hogy a népfrontpolitika által befolyásolt akkori politikai helyzetben a népfrontos-kommunista Magyar Nap és a polgári baloldali Magyar Újság nemcsak vitákat folytattak egymással, hanem közös akciókban is resztvettek. így érthető meg, hogy az a Jócsik Lajos, aki a Sarló általános értékelésében Ferencz Lászlóval és Vass Lászlóval vitázott, több lényeges kérdésben (így a szociográfiáéban) a Magyar Napban fejtette ki a véleményét. A Magyar Napban a magyarországi szociográfiának (és a népi mozgalom egész irodalmának) Vass László volt a leglelkesebb népszerűsítője. Ű ismertette, méltatta a megjelenő műveket, szemelvényeket közölt belőlük, és az olyan kitűnő írásaiban, mint a Minden népek Tardja, A vádlottak padján, Itt is vannak Viharsarkok stb., felelősségre döbbentve vetette föl a kérdést: miért sikkadt el a sarlós kezdeményezés és miért késik a szlovákiai magyar szociográfia? „Itt is vannak Tardok és Viharsarkok, csak jól nézzünk körül a magunk portáján! — írta. — Nincs nap, hogy ne kapnánk felőlük helyzetjelentést, egyre lesújtóbbat, egyre sötétebbet. Dornkappeln, Főrév, Zabos, Ény, .Zápszony, Bulcsu, Léva, Rozsnyó stb.: mind-mind egy-egy fájó, fölébresztő viharsarka a szlovenszkói magyar iskolapolitikának. Itt is fogy a magyarság, egyke, sovén nemzetiségi mohóság és szociális bajok tizedelik... A hontalanok állampolgársági kálváriája, a nemzetiségi jogok megcsorbítása minden téren: mind-mind égő sebek, elüszkö- södött nyavalyák a magyar kisebbség amúgy is gyönge testében. Ezek a mi tardjaink, ezek a mi viharsarkaink. Vajon mikor ismeri fel sajátos kisebbségi misszióját az itteni magyar értelmiség is olyan bátorsággal, olyan felelősségérzettel, mint a magyarországi szociális szellemű írónemzedék? Mert a Féja-Kovács-Darvas-Remenyik-
