Irodalmi Szemle, 1978

1978/6 - ÉLŐ MÚLT - Nagyidai Ernő: A Sarló kapcsolata a haladó cseh és szlovák mozgalmakkal

tuk azt, hogy a mozgásokat az uralkodó kapitalizmus váltja ki, amikor a Sarló 1930- as vándorlásain bepillantást nyertünk a kisebbségi magyarság gazdasági és társadalmi mozgásainak dialektikus erőterébe. Ez a kapitalizmus kizsákmányoló rendszerével rohamos gazdasági és társadalmi eltolódásokat idéz elő s kiváltja a maga ellentéteként a proletariátus harcát a szocializmusért. Az 1931-es vándorlásokra olyan szociográfiai kérdőivet bocsátottunk a vándorok rendelkezésére, amely a tények, mint dialektikus mozgási jelenségek feltárására teszi a vándort alkalmassá.”13

1931-ben már közös szlovák-ukrán-magyar vándorlást is rendeztünk. A Spolok socialistických akademikov jelentkezési ívén első volt a később a mauthauseni koncentrációs táborban meghalt Alexander Márkus, aki a mi Jócsik Lajosunk vezetésével járta be társaival a nyomorgó ruszin vidékeket. Persze a Spolok socialistických akademikov több éven át egyedül is rendezett szociográfiai vándorlásokat. Vlado Clementis, a DAV egyik megalapítója szerint „a szociográfia fogalmat Szlovákiában a sarlósok honosították meg, akik a magyarlakta területeket járták be.” „Ez modernebb és hatékonyabb formája volt a nép közé menni néptudományi elvnek, csak fordított tendenciával. A vándorok nem szálltak le a néphez, hogy tanítsák, de a nép közé mentek, hogy maguk tanulmányozzák annak valódi életét és az eredményt saját köreikben ismertessék.”

„A Bratislavában működő davisták szociográfiai exkurzióinak keletkezésére természetesen hatással voltak a Sarló 1930 és 1931-ben rendezett szociográfiai vándorlásai. A Sarló és a davisták kapcsolata szoros volt. Különösen élénkek voltak a személyi kapcsolatok a baloldali világnézetű sarlósok és davisták között. A Sarló helyiségében a Spolok socialistických akademikov-val közös gyűléseket és vitaestéket rendeztek. A bratislavai DAV által rendezett szociográfiai vándorlásokról megmaradt jelentések bizonyítják, hogy a davisták oly módon kezdtek dolgozni, mint a sarlósok. A DAV szociográfiai vándorlásai továbbra is kijelölt személyek riportútjaiként bonyolódtak le, s az eredmények irodalom-publicisztikai munkákban kerültek nyilvánosságra a DAV folyóirat úgynevezett szociális tudósításaiban. Különösen aktívak voltak a davisták a politikai-ideológiai munkában. Az aktív harcban a szociográfiai akciókban szerzett eredmények alapján olyan erős hátteret építettek ki, amely empirikusan verifikált, tehát megcáfolhatatlan bizonyíték volt.”14

„Balogh Edgárnak 1931-ben, a DAV-ban megjelent „Živý socializmus” (Élő szocializmus) című cikke előtt felhívás szólt a szlovák DAV-körökhöz, különösen a rózsahegyihez, hogy a davisták is próbáljanak hasonló szociográfiai akciókat megszervezni a saját vidékeiken.”15

VIII

A Saríő 1931. szeptember 24-én megnyílt országos kongresszusának leírása szintén nem tartozik az én feladatkörömbe, de hogy világosan lehessen látni, hogy a kongresszusig mennyire természetessé vált a szoros internacionalista kapcsolat a Sarló és más nemzetiségű haladó mozgalmak között, időrendi sorrendben közlöm a más nyelveken elhangzott beszédek magyar fordítását.

A kongresszus második napján Prágából (az egyébként pozsonyi) Paul Senft, a német Linksfront küldötte mondta üdvözlő beszédét:

„Kedves barátaim, örömmel üdvözöllek benneteket a csehszlovákiai dolgozó intelligencia mozgalma, a Levá fronta nevében. Néhány nap múlva Július Fučík író fogja itt elmondani, hogy a kongresszusotok alkalmából mit üzen nektek a cseh intelligencia. A Linksfront német intelligenciája nevében örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy előttetek beszélhetek.

Az a kép, amit a ti kongresszusotok nyújt, bennünket sok tekintetben meglep és zavarba hoz. Mi még korántsem tartunk ott, ahol ti. A német intelligencia soraiban csak lassan alakul ki egy szilárd csoport, mely marxista értelemben forradalmi gon- dolkozású és a munkásosztállyal való szövetségben a szocializmus útját egyengeti. Remélem, nemsokára reichenbergi és gablonzi barátaitok küldöttjei állnak majd előttetek, és megbeszéléseinket tartalmasabbá tehetjük a nálatok és nálunk elért eredmények összehasonlításával, de egyelőre ti több eredményt mutathattok fel, mint mi.

Bár sokféle irányból jövünk, útjaink egy közös célba torkollnak. Csehek, németek, magyarok, szlovákok, ukránok és zsidók — mindnyájan fegyvertársak vagyunk, és ha