Irodalmi Szemle, 1978
1978/6 - ÉLŐ MÚLT - Nagyidai Ernő: A Sarló kapcsolata a haladó cseh és szlovák mozgalmakkal
előadásokban egymástól különválasztani. A kilencszáz oldalas római Jog minden szavát abból a szótárból kerestem ki, ami még ma is megvan. Az internátusi felvételem aránylag könnyen ment, mert sok olyan magyar volt, aki hogy „jobban érvényesülhessen”, szlováknak vallotta magát. A kisebbségi jog pedig százalékos részesedést biztosított a magyar diákoknak, és így én, mivel kevés volt a magyar jelentkező, a legnagyobb stipendiumokban részesültem. Tehát anyagilag lehetőségem volt szlovák és cselľlakótársaim ismeretségi köreinek bármilyen rendezvényén részt venni. A nyelv gyakorlása céljából minden kulturális rendezvényen ott voltam. Sőt a tánc- és sportrendezvényeken is; ennek következtében a pozsonyi társaságokban a vezető szlovák körök lányos házainál is jártas lettem, ahová a félénkebb diáktársaimat is be-beve- zettem politikai nézeteikre való tekintet nélkül. Ennek köszönhettem, hogy részt vehettem olyan külföldi utazásokon (még a legnacionalistább diákszervek rendezésében is), ahol magyar nemzetiségű részvétele különben elképzelhetetlen volt. Ezért a Sarló megalakulása után könnyű volt sarlós társaimat „beugratni” különféle szlovák főiskolás egyesületek rendezvényein való részvételre. Óriási szenzációt keltett, hogy ezeknek az egyesületeknek vitaestéin magyar diákok is részt vettek és kifejtették nézeteiket. A haladóbb egyesületeknél, mint amilyen volt az YMCA3, az Etické hnutie — Etikai mozgalom4, a Népszövetségi Főiskolás Liga ez lassan természetessé kezdett válni. Ám a Spolok socialistických akademikov (A Szocialista Akadémikusok Egyesülete) élcsapata, a DAV, volt az a társaság, ahol első perctől kezdve szívesen látott vendégek voltunk. Segítségükkel kerültünk kapcsolatba a csehországi Levá frontával (Balfronttal) is, amelyet Július Fučík vezetett, ő még Pozsonyba is eljött az Országos kongresz- szusunkra minket üdvözölni. II Az Etické hnutí a cseh és szlovák diákságnak olyan tömörülése volt, amely a csehszlovák tudomány, vallási kérdés, szociális problémák, erkölcsi problémák, továbbá a művészet, közgazdaság és más praktikus diszciplínák kérdéseit vitatta meg neves személyiségek és egyetemi tanárok előadásai után. A mi akkori etikai szocializmusunknak megfelelt ez a fórum, mert így nemcsak Pozsonyban, hanem Csehországban is megismerhették mozgalmunkat, problémáinkat és elképzeléseinket. Nagy előnye volt az Etické hnutí-val való jó kapcsolatoknak, hogy ők egy-két hetes nyári táborozásokat is rendeztek, ahol sok cseh és szlovák személyiség mellett mi is megjelentünk. Először 1929-ben a csehországi Radovban, majd 1930 júniusában a Brandýs nad Orlici melletti táborozáson. (A hivatalos pecsétekkel ellátott igazolványomat még ma is őrzöm.) Jól írja Balogh Edgár, a Hét próbában: „Ott találkoztunk a táborban a cseh írók, főszerkesztők, zeneszerzők, festőművészek, egyetemi tanárok legjavával és a cseh diákok amerikásan berendezett weekend telepén úgy néztek ránk, mint valami exoti- kumra, amikor felvonultunk a kisebbségi kérdés sokszorosan árnyalt problematikájával és váltig nem értették, honnan ez a szenvedélyesség, amely minket egy oly jól elrendezett békés és biztonságos világban olyannyira felborzol. Mi a legjobb akarattal értelmeztük a magunk képzelte szocializmus erkölcsiségét. Javában erősítettük új kapcsolatainkat a cseh és szlovák ifjúsággal, úgy véltük, ez a nemzetköziség elvezet a nacionalista ellentétek feloldásához, az értelmiség közös akaratából megvalósul az osztálynélküli társadalom. Legjobban Zdenek Peška egyetemi magántanár értett meg bennünket, a jeles jogász, aki megígérte, hogy ezentúl a kisebbségi kérdésről is előadásokat tart a Komenský egyetemen." Amikor a vita során kiderült, hogy a Sarló nem képviseli a magyarországi irredentizmust és megtagadja a régi, soknemzetiségű magyar állam visszaállítását célzó törekvéseket, s azt vallja, hogy a kisebbségi magyarság érdeke az új adottságokra helyezett politikai és kulturális kibontakozás, máris fölkérték Balogh Edgárt, hogy a Brünn- ben megjelenő E című lapjukban ismertesse a Sarlót, hogy a csehszlovák diákság széles körben megismerhesse célkitűzéseinket. Nagyon jól esett, hogy cseh lapban is bemutathatjuk az „újmagyar generációt”. Az E 1930 áprilisi számában Balogh Edgár nemcsak a Sarló munkájáról írt, hanem rámutatott arra, hogy a mozgalom megalakulásától kezdve a szláv-magyar találkozást hirdeti, harcol a sovinizmus ellen és híd akar lenni a szlávok, magyarok és románok között. Irt a regösjárásról és a Vetésiö1. Rámutatott arra, hogy a Sarló hatására Magyarországon is nagy ifjúsági mozgalmak indultak. Ezek Budapesten, Szegeden és Debrecenben a szociális kérdést helyezték
