Irodalmi Szemle, 1978

1978/6 - ÉLŐ MÚLT - Balogh Edgár: A regösjárástól a munkásmozgalomig

dott elemekkel, mint ahogyan felfigyelhetünk olyan részletekre is, amelyek máig meg- gondolkoztatók, s megvalósításuk elemi érdek. Az imperialista befolyás régen elhárítva, a közös szocialista társadalmi előmenetel az egész szláv-magyar-román térségben, s a Szovjetunió és a balti-dunai-balkáni társországok baráti kölcsönössége a világbéke egyik alapvető biztosítéka. A műszaki haladás és urbanizáció azonban olyan ü] élet- Jormákat teremtett és teremt folyamatosan is, amelyek állandó tanulmányozása, korszerű szociográfiai bemérése nélkül éppen olyan hiányos maradna az új s újabb nemzedékek tudatvilága, mint ahogyan irodalom és művészet, sőt általában a gondolkodás sem bővülhet és gazdagodhat, hanem szektárius sablonokba és egy visszahúzó liberalizmus vagy álbaloldaliság spekulációiba vész az építő mindennapok valóságának dinamikája, a honiság és nemzetköziség realizmusa nélkül.

Éppen ebben az új, szocialista tudatalakulásban játszhat még mindig szerepet az együttélésnek és közös útkeresésnek az a konkrét hagyománya, amellyel egykori helyzetükben a csehszlovákiai magyar kisebbség eszmei élenjárói szembeszálltak bármely nacionalista kizárólagossággal vagy kozmopolita elmosódással, és hídszerepet vállaltak a vegyes zónákban egymásba kapcsolódó nemzetek között. Bizonyára éppen itt, a Sarló és a Dav egymást éltető közös hagyományában, rejlik az az értékes örökség, amelyért egy búcsúzó nemzedéknek még egyszer ki kell nyitnia az emlékezés tarisznyáját.

Regös-cserkészek csoportja. Közepén: Balogh Edgár, mellette (balról a másodikI Csáder László. (Fénykép Csáder László hagyatékából).