Irodalmi Szemle, 1978

1978/5 - LÁTÓHATÁR - Mináč, Vladimír: Jozef Miloslav Hurban összegyűjtött perei — V.

64. Jonáš Záhorský (1812—1876), szlovák drámaíró. Hurbanéktól magyarbarát tájékozódásával különbözik. Mikor szlovák nyelvű műveit nem értékelik kellőképpen, hátat akar fordítani a szlovák irodalomnak, s magyarul szándékozik írni. Evangélikus lelkész volt, de a magasabb egyházi tisztség reményében áttért a katolikus hitre.

65. Andrej Radlinský (1817—1879) szlovák irodalomszervező, szerkesztő, nyelvész. Szerkesztette többek között — Daniel Licharddal egyetemben — a bécsi „Slovenské noviny”-t is, s főleg ott jelentette meg az új szlovák irodalmi nyelvet támadó cikkeit, de 1850-ben ő írta meg az 1787-ig általánosan használt, s 1850-ben az osztrák belügyminisztérium által újra bevezetett és törvényesített úgynevezett ó-szlovák nyelv (gyakorlatilag a cseh nyelv) nyelvtanát is. Ezzel Stúrék egy időre visszavonulásra kényszerülnek, Húrban Slovenské pohl'adyja azonban továbbra is a Stúr-féle szlovák irodalmi nyelven jelenik meg.

66. Andrej Sládkoviö (1820—1872), a Stúr-iskola s a Stúr-féle irodalmi nyelv első nagy költője. Nagy lírai elbeszélő költeménye, a Marina (1844—45) nemcsak azzal forradalmasította a szlovák irodalmat, hogy nyelvi érettségével bebizonyította az i;j irodalmi nyelv életképességét, de azzal is, hogy a szlovák irodalomban addig szokásos témákkal (a szláv kölcsönösség eszméje, hazaszeretet, nemzet ébreszt és stb.l szemben ő a női szépséget s a szerelmet dicsőítette. Stúrék jelháborodva visszautasították a Marina kiadását, s az csak egy évvel később, 1846-ban s Budán jelenhetett meg.

67. Karol Stúr (1811—1851), pedagógus, teológus, költő, Ľudovít Stúr testvérbátyja.

68. Ján Hollý (1785—1849), a szlovák klasszicista költészet legnagyobbja, a Bernolák- féle szlovák nyelv egyetlen költője. Lefordítja s 1828-ban kiadja a teljes Aeneist, s Vergilius hatása alatt megírja tizenkét énekes eposzát, a Svätoplukot, amely a legrégibb szlovák Idők dicsőítése.

69. Emanuel Schimko (vagy Simko), (1791 —1875), író evangélikus pap. Cseh és német nyelvű verseket írt, a protestáns egyházak egyesítését propagálta.

70. Alekszej Sztyepanovics Homjakov (1804—1860), orosz költő, drámaíró, filozófus, a szlavofil ideológia megalapítója.

71. Jaroslav Vlček (1860—1930), csehül s szlovákul egyaránt író irodalomtörténész. Tőle származik a szlovák irodalmat talán máig legrendszeresebben összefogó szlovák irodalomtörténet (megj. 1890-ben).

72. josef Václav Frič (1829—1890), cseh író és politikus. A prágai negyvennyolcas barikádharcok vezére, negyvenkilencben pedig Hurbanék szabadcsapataival harcol. Később szembe fordul velük.

73. A Gyetvai legény (Detvan) Sládkoviö másik nagy lírai eposza, a szlovák nép rom- latlanságának, egészséges életerejének apoteózisa.

74. „Kit a kincs nem csábít...” a Kto za pravdu horí (Aki az igazságért ég) kezdetű himnikus szlovák ének egyik sora. Szerzője: Karol Kuzmány (1806—1866).