Irodalmi Szemle, 1978
1978/5 - Egri Viktor: A hallgatás évei (regényrészlet)
Egri Viktor A HALLGATÁS ÉVEI IRészlet az író készülő önéletrajzi regényéből] Otthonunkba zavaros áradattal betört a világ. Talán hiba volt, hogy a bécsi rádiá ebéd utáni szlovák adását hallgattuk, de valami megmagyarázhatatlan kíváncsiság nem engedte, hogy kikapcsoljuk a készüléket. Murgas úrnak, a szlovák bemondónak hangja iskolás utánzata volt a németének, hol toroköblögetően papos, amikor a hitéhez hű nép tengernyi szenvedéséről beszélt, amelyeket a magyarok és zsidók okoztak a múltban, hol meg bömbölő és méregtől csöpögő, embertelen és útszéli módon uszító. A fülemet kínozta, az idegeimet borzolta ez a szennyes acsarkodás és gyűlölet. Minden mondata kihívóan fenyegetett, zsidóbolsevizmust emlegetett. A goebbelsi szótárnak új leleménye volt ezt a zsidót és bolsevizmust tagadhatatlanul mérgező hatással összekeverő, meghökkentően csavaros szóficam, amely Lenint és Sztálint egy szuszra zsldó- bolsevistává tette. Minden gyötrelem ellenére talán azért hallgattuk kíváncsian, mert érdekelt, vajon meddig megy a gyalázkodásban a bemondó. Egy Bachmann nevű orvosismerősünket talán azért marasztalta el Murgas úr gyalázatos bűnökben, mert a Munkásotthonban egészségügyi kérdésekről előadásokat tartott. Bachman doktor módos bérlőcsaládból származott, de rendelőjében és szegényes lakásában csupán a gazdagon megrakott könyvespolcok vallottak némi jómódra. A polgári körökből ritkán akadt páciense, a tehetősek kerülték rendelőjét és nem barátkoztak a „vörös” doktorral, bár orvosi tudását az egész város ismerte. Betegei főleg munkáskörökből regrutálódtak és évről évre nőtt a gyógykezelést csupán hálás szavakkal fizetők száma. Néha féléjszakákat őrködött lázbeteg munkásgyerekek fekhelye mellett és türelmesen hallgatta proletárasszonyok panaszait. Murgas úr egy másik adásban a zsidóbolsevizmus bűnében leledző Coburg üzemet vette célba. Hivatalnoki karában sok a zsidóbolsevista, a bűnt pedig tetézi, hogy az üzem élén egy anglomániás zsidó áll. A célbavett Goldstein vezérigazgató Murgas kirohanásai felett napirendre tért, mesélte Kadosa, ám az üzem németjei összesúgtak, magatartásuk kihívóan figyelmetlen lett és lemondásra akarják bírni. A jól előkészített támadást leszerelték. Két berlini úr jelent meg a néhány hónappal ezelőtt megalakított német államtitkárság, Karmasin hivatala kiküldötteinek társaságában és ez a népes küldöttség, minden figyelmeztetés ellenére, az anglomániás Goldsteinnel tárgyalta meg a záros határidőn belül felépítendő lőszerüzem tervét. Az új üzem megszervezéséhez, a gyártás megindításához kellett az Amerikát is megjárt öregúr szakértelme, s ezért a belső palotaforradalom elmaradt — elhalasztódott. Az utcánkban, közvetlen szomszédságunkban egy vasgyári munkás lakott. Harminchatban többedmagával munkára jelentkezett egy észak-franciaországi szénbányába. Párizsból dél felé vették útjukat és illegálisan átlépve a határt spanyol földre jutottak. Két esztendei harc és Francóék végleges győzelme után, futniuk kellett és egy francia táborba kerültek. Nem tudom, hányan tértek haza ezekből a városbeli interbrigadisták- ból, közülük csak ezt a megnyerő külsejű korombeli munkást ismertem. „Madriddal Prágát védjük!” — ez volt a jelszavuk, s valóban úgy volt, hogy ami Spanyolországban történik, az minket is érintett. A fasiszta bombavetők spanyol földön tartották első nagy próbájukat. Guernica nevét akkor hallottam először — Picasso képének színes fotóit a szögesre töredezett tetemeivel, a minden emberit, a falakat ás köveket is megnyomorító fasizmus jelképét csak évekkel később láttam.
