Irodalmi Szemle, 1978
1978/4 - FIGYELŐ - Bozsaky Katalin: A kultúra törvényszerűségeinek védelmében
IFECMWIEIL® A kultúra törvényszerűségeinek védelmében Franz Boas: Népek, nyelvek, kultúrák Sokak számára ismertek a néprajztudomány „megjelölésének” problémái. Különösen az önálló tudománnyá válás időszakát jellemzik ezek a nehézségek. (Szinte országonként más-más megnevezéssel találkozunk). Napjainkban a kiforrott „osztályozásnak” megfelelően a következő terminusokat alkalmazzuk a tudomány egyes ágainak megjelölésére: etnológia — a „primitív” népek, vagy az osztály nélküli társadalmak népének életével, kultúrájával foglalkozik; etnográfia — az osztálytársadalmak kizsákmányolt osztályainak életét kutatja; folklór — az etnográfia részterületének, a szellemi néprajznak a megjelölése, mely szintén az osztálytársadalmak kizsámányolt osztályának társadalmi tudatát, szellemi termékeit (népdalok, népmesék, közmondások, népmondák, népszokások, találós kérdések stb.) vizsgálja. Ha most időrendi sorrendben akarnánk vizsgálni a felsorolt terminusokkal jelölt résztudományokat, elsőként az etnológiával kellene foglalkoznunk. Önállósulása a 18. század végére a 19. század elejére esik. A „vadak”, „primitívek” életéről tudósító hírek, leírások jóval korábban is voltak már, de ezek messze nem ütik meg a tudományosság szintjét, hiszen feljegyzőik — legtöbbször utazók vagy idegen telepesek — csak a kuriózumot, a különöst látják és rögzítik. A tudományos világ általános fejlődése, eredményei éreztetik hatásukat a néprajz — nevezetesen az etnológia — fejlődésében is. A 19. század második felének jelentős irányzata az evolucionizmus (Darwin fejlődéselmélete) nagymértékben befolyásolta a kutatók munkásságát, különösen elméleti fejtegetéseiket. A néprajzban L. H. Morgan, Mac Lennan és E. B. Tylor által képviselt evolucionizmus központi gondolata szerint a fejlődés fokozatos. A fejlődési lépcsőfokok az egész világon azonosak. Egyaránt vonatkozik ez a kultúrára, s a nép életének minden szakaszára. Bár akadnak követőik, de ez az irányzat már a maga idejében is nagyon sok vitát és ellenreakciót váltott ki. Tételei durván leegyszerűsítettnek és merevnek bizonyultak. A néprajzban Morgan nevéhez fűződik az evolucionista elmélet kidolgozása, s ugyancsak tőle származik az emberi kultúrának evolucionista elvek szerinti periodizálása Is. Ez utóbbit nem kevesebb támadás érte, mint magát az irányzatot. Az evolucionizmussal való szembeszállás — Nyugat-Európa és Amerika területén — különféle szemléletmódok kialakulását eredményezte, aminek gyakorlati megnyilatkozását egy-egy új „iskola” vagy irányzat létrejötte jelezte. Tulajdonképpen az evolucionizmus túlkapásaival való egyet nem értés szabta meg az irányvonalát Franz Boas (sz. 1853) munkásságának, akinek írásait először olvashatjuk magyar nyelven.
