Irodalmi Szemle, 1978

1978/2 - KRITIKA - Grendel Lajos: Bújócska a kritikával

műnk jelenségeit vizsgálja, látja-e ennek az irodalomnak a mozgásirányát, az értékeit, megvalósított és meg nem valósított lehetőségeit, potenciális energiáit. El tudja-e helyezni a vizsgált műveket valamiféle irodalomtörténeti kontextusban? Másfelől az iro- dalomkritika rendeltetésénél fogva orientál is. Jó ezt a szempontot is szem előtt tartani. A kinyilatkoztatás, az írók és költők címére elhangzó alkalmi jő tanácsok vajmi keveset mozdítanak irodalmunk szekerén, a túlzott udvariaskodás (bőven akad rá példa a könyvben) még kevesebbet. Mészáros annyira eklektikus, hogy az írásaiból semmiféle „ars kritika” nem desztilálható ki. Kirívó példája az aklekticizmusnak az a mód, ahogyan Mészöly Miklós Jelentés öt egérről című novelláját közelítgeti. Mészáros, tévesen, azt hiszi, allegóriával van dolga, megpróbálja hát „megfejteni”. Holott az allegória és a parabola, hogy B. Nagy László indulatos, de találó megállapítását írjam ide, annyira se rokon, mint az ebihal, a cethallal. Mihelyt a parabolát megfejtem, rögtön el is torzítom. A jelentés öt egérről nem „arról szól”, hogy az egerekkel humánusak vagyunk-e vagy nem. (Ennél a fölöttébb profán „megfejtésnél” már csas a következtetése meghökkentőbb: ti. hogy egymással szemben még kevésbé vagyunk humánusak.) Mészáros eklekticizmusa valóban koncepciótlanság. Ennyi hányavetiség láttán nehéz komolyan venni a kritikáit. Ha majd ellen tud állni a ráfogásoknak, a tetszetős, de üres ötletek csábításainak, ha inkább a dologra (kritikusról lévén szó

— a műre) lesz kíváncsi, s nem arra, ami szerinte a dolgok mögött van (a dologöan majd azt is megtalálja), akkor indulatainak és kíváncsiságának hasznát is veheti majd az irodalom. (Madách 1977)

OKTÓBER 1917 1977

Október 1917—1977. A védőborítót — £8- rincz Gyula grafikájának felhasználásával

— René Murát tervezte.