Irodalmi Szemle, 1978
1978/2 - MŰHELY - Gyurkovits Róza: Ady Endre hatása Merényi Gyula költészetére (tanulmány)
gyönyörtől / Remegett, sajgott, sírt az avar.”), az „ős-Puszta” és Ady „bús-magyarjá- íiak” típusa mellé.12 A Gyászmagyarok ismét több Ady verssel korrespondál, legfeltűnőbb a Gőg és Magóg- ből átvett Vazul-motívum: „Mert messze titkot hall a kínzott ólmú fül, Prőfétásan látnak a kiszúrt szemek”, amely azonban helytelen nyelvtani megszerkesztettsége folytán („kínzott ólmú fül”) groteszk hatású és túlságosan mesterkélt. A „Vertjei napkeletnek..sor az adys őskeresés, keleti eredet felvetésének átvétele; az ezeréves múlt emlegetése úgyszintén. A halotti tor ébredettje Ady Nekünk Mohács kell című versének átköltése: „Verj, verj idő s Isten pörölye, Dacos szivünk döngesd, kalapáld. Magyar-minket a rontás csak áld” (Ady: „Ha van Isten ne könyörüljön rajta Veréshez szokott fajta, Cigány-népek langy szívű sihederje, Verje csak, verje, verje.”) Adys motívumai ellenére Merényi versének végkicsengése merőben más, s ez elsősorban a kisebbségi helyzetben élő és vívódó költő magatartásának a következménye. Nem szabad ezt a társadalmi determináló tényezőt rossz értelemben felfogni: a szlovákiai költő magyarsága nem párosul nacionalizmussal, sőt, a szlovák-magyar testvériség és békés egymás mellett élés hirdetője: „Szelid kéken száll a füst, És csöndesek a kunyhók, Szomorú—húlltak, vertek, A kapuk bízó-nyitvák De fosztottak a kertek. Már itt is drága ősz van, Mélyül a jóság, bánat, Fakó útján ha est ér. És halk »poklona« köszönt, S szólok szelíden: testvér.” (A Kriván és az ősz) A Fekete őszben Merényi a háború rettenetét próbálja visszaadni példaképe Emlékezés egy nyár-éjszakára című versére felépített képek sorában. Belső szerkezetével, hangulatával, tartalmával rezonál az eredeti és az utánzat (pl. a „Kertünkben letört a legszebb ág” és Ady sora „Legszebb csikónk a lábát törte” párhuzama), képalkotása azonban hétköznapi, primitív s nem hasonlítható Ady apokaliptikus képeivel. Pl. Merényinél ilyen „elrettentő” dolgok történnek: „S rokkanva kidőlt a pad, Hol pihenni szokott nagyapó S a fecskefészek az ereszről lehullt...” Meglepő háborúellenes verseinek bátor és forradalmi hangja; megkockáztathatjuk a kijelentést, hogy Ady hatására lett ilyen, hiszen éppen kuruc tematikájú verseiben érvényesül leginkább az úri fajta, „a háborúcsinálók” elleni nyílt gyűlölet ős lázítás (Két kuruc üget a gácsországi síkon című verse), s ezekben a legnyilvánvalóbb a példa nyoma is. Kuruc-verseí közül a legtöbb Ady-hatást a Bujdosó kuruc énekli árul el, melyet a címbeli hasonlóságon kívül egy teljes átvett sor rokonit a mintával. Merényi: „Magam halálsorsát Hajh, nem igen bánom, Rossz-csillagú Magyarország Csak te hulltad szánom.” Ady: „Kergettem a labanc-hordát, Sirattam a szívem sorsát,
