Irodalmi Szemle, 1978
1978/2 - Duba Gyula: Korfordulón (regényrészlet)
Aratás előtt hazajött Csehországból Berec Jónás, később pedig Varga Zsiga, Kis Mihály és a többiek. A nyár elején történt, akkor már nagy melegek voltak, s egy vasárnap délután Berec Jónás váratlanul megjelent Polakovič kocsmájában, fehér ingben, pantallónadrágban és széles karimájú, sötétszürke kalapban. Nem köszönt senkinek, csak leült a deszkapadra, és nagy csontos öklével az asztalra csapott: — Hozz egy korsó sört, Dilinovics Sanyo, szolgálj ki, barátocskám! Nagyon szomjas lehetett, mert le sem vette a korsót a szájáról, míg fel nem haj- tota a sört, aztán az üres korsót az asztal lapjához koccantotta: — Még egyet, Dilinovics! Szűkszavúan rendelkezett, ellentmondást nem ^írő hangon. így mutatta ki büszke haragját, de szavakkal nem beszélt róla, csak t^i^kodta a korsókat az asztalhoz és űzte, kergette Polakovičot. Pedig Tyúkász meg is kérdezte tőle azonnal: — Szenvedtél, komám, meghurcoltak?! — Nem szenvedtem — morogta fogcsikorgatva Berec Jónás, és az asztalra csapott. — Miért szenvedtem volna, nem voltam egyedül, kibírtam... kibírtuk. S most itthon vagyok ... ki meri azt mondani, hogy nem vagyok itthon? Nézte maga körül az idegen arcokat, és egymás után itta a söröket. — Hozzál még egyet, Sanyó! — Ki ez a mérges Mikulás? — kérdezte Jeremiás Misa Pétertől. — Miért ilyen dühös, kire dühös? — Mindenkire ... most jött haza Csehországból. — Azért ilyen dühös? — Azért. — Ott kellett volna maradnia, hogy ne mérgelődjön. — Nem ok nélkül dühös, de ... te ehhez nem értesz, Misa. Varga Zsigáék és Kis Mihályék a nyár végén érkeztek haza, de Péter még hetekig nem találkozott Kismisivel. Hallotta, hogy Kismisi a járási traktorállomáson dolgozik, és ritkán jár haza. Nem is találkoztak, csak ősszel már, amikor Nagybene traktort bérelt a gépállomástól az őszi szántáshoz és Kismisi jött nekik szántani. Kék overallt hordott és svájcisapkát. Olyan volt, mint egy gépész a régi világból, a Fordson-trakto- rok, tüzes gépek és gőzekék mellől. De a gépe sokkal korszerűbb: fénylő, vadonatúj, tompán, egyenletesen pufogott, és majdnem olyan gyorsan futott, mint egy teherautó. Űriási, súlyos hátsó kerekei csodálatot keltettek Péterben, hogy lám milyen fürgén forognak, előregördülve szinte hömpölyögnek, s mégis könnyedén futnak. A hatalmas Mogürt kocsik jutottak eszébe, azoknak voltak hasonló ellenállhatatlanul gördülő ás tiprö erejű kerekeik. Az a tisztelet és csodálat, ami u gépekkel és erőt kifejtő szerkezetekkel szemben élt Péterben, most a Kismisi traktorával kapcsolatban töltötte el Lopva figyelte, ahogy Kismisi gépiesen és biztosan váltja a sebességeket, bal keze hanyagul nyugszik a volánon, alig szorítja a fénylő kereket, csupán pihenteti rajta a kezét. Csodálattal töltötte el, hogy a policájtot elengedték a harmadik faluból, egyedül az új géppel, rábízták a traktort, oda mehet vele, ahová akar. Mintha az övé lenne. Felel érte, beírja a kimutatásokba, mennyi munkát végzett, a maga ura. Megbíznak benne. Ki hitte volna Kismisiről, hogy ennyire önálló lesz, egy szép új gép gazdája? A lucernaföldet mentek felszántani a Nagy-völgyben, ahol Bakai Jóskával kaszálni tanultak. Nagybene őszi búzát akart ide vetni, és traktort fogadott a szántáshoz, hogy az erős gép nagy kettes ekéjével mélyszántást végezzen a lucernáson. Mélyebbet, mint a lovas ekével lehet. A Nagy-völgy felé Péter a Skoda sárhányóján ült, és néha az ekére nézett, amely csörömpölve gördült utánuk kiillős vaskerekein. A faluból kiérve rátértek a dombok felé vezető dülőútra, és Kismisi azt mondta Péternek: — Akarsz vezetni? — Megpróbálhatom. — Hitetlenkedve nézte: valóban a volán mellé engedi őt? Aztán látta, hogy az komolyan gondolja a dolgot, helyet cseréltek. A policajt elmagyarázta a legszükségesebbeket: meddig nyomja be a tengelykapcsoló pedálját, hogyan váltsa a sebességet, és mikor adjon több gázt. A rugózó acélülésre telepedve szorongást érzett, a szíve gyorsabban dobogott. Merev lábbal lenyomta a tengelykapcsoló pedálját, és a fekete gombos pákát eltolva be akarta tenni a sebességet, de mozdulata váratlan
