Irodalmi Szemle, 1978

1978/1 - FIGYELŐ - Varga Imre: Kollin Ferenc: A Prager Könyvkiadó története

Ezt a hézagot tölti fel Kollln Ferenc — az Irodalomtörténeti Füzetek 92. darabja­ként megjelent — munkája. A kis könyv javarészt Prager pozsonyi működésével foglalkozik, hiszen a kiadó itt jelentette meg magyar könyveinek nagy részét. Ma­gyarországon kívül működő könyvkiadók közül az ö nyomdájából került piacra a legtöbb magyar nyelvű könyv. Az eddigi kutatások szerint ez 1935 és 1938 között 67 kötet. Dicsérem a szerző buzgalmát, amit az anyag összegyűjtésében tanúsított. A könyvek ugyanis — mivel Magyarorszá­gon kívül működő kiadóról van szó — nem kerültek az Országos Széchényi Könyvtár köteles kötetei közé, s a kiadó irattára valahol Pozsonyban elkallódott (?), s maga Prager életrajza is a közön­ség előtt nagyrészt ismeretlen volt. Kollin Bodnár István, Bihari Mihály, Nádass Jó­zsef szóbeli visszaemlékezése és Prager Jenőné levelei szerint, valamint a fellel­hető sorozatkatalógusok és könyvkritikák alapján összeállította a Prager Verlag tör­ténetét és eszmei szervezőjének életraj­zát. E szerint Prager Budapesten szüle­tett 1894-ben. Liberec textilipari főiskolá­ján végzett tanulmányokat, s itt került a munkásmozgalomba. Később Budapesten kereskedelmi alkalmazottként dolgozott s belépett a magyarországi Szociáldemokra­ta Pártba. A háború kitörésekor bevonult katonának, orosz hadifogságba esett; negyven hónap után sikerült megszöknie. A proletárdiktatúra alatt a Vörös Hadse­reg katonájaként Gödöllő városparancs­noka Is volt. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe szökik, textilüzletet nyit. Ké­sőbb kiadói tevékenységbe fog; Kunfi Zsigmond csoportjának folyóiratát, a Vilá­gosságot, s az Osztrák Szociáldemokrata Párt egyik elméleti folyóiratát is ő adja ki. Bécsben jobbára német nyelvű könyve­ket jelentet meg. Az Osztrák Szociálde­mokrata Fárt betiltása után elvesztve tá­mogatóit, Csehszlovákiába költözik. Itt folytatja könyvkiadását a demokratikus és szocialista meggyőződésű olvasók szá­mára. A fasizálódó Európában kétségte­lenül haladó tett az övé. Kiadványainak hatásköre nagy területű. Pozsonyban nyo mott magyar nyelvű könyvei átkerülnek Magyarországra (kijátszva a horthysta rendőrség figyelmét), megjelennek Erdély és Jugoszlávia magyar könyvárusainál, sőt elkerülnek a tengeren túlra is. Pél­daként említem, hogy Bodnár István köny­véből IAz én falum árnyékában) 1600 pél­dány jutott el Dél-Amerikába, Észak-Ame­rikába 2000 példányt küldött ugyanebből a kötetből a kiadó. Prager csehszlovákiai működésének kez­detén megszerezte a Szociáldemokrata Párt támogatását s az államvezetőség bi­zalmát. Kiadta az ötkötetes Magyar Masa- ryk sorozatot és Beneš tanulmánykötetét Nemzetek forradalma címmel. Az így biz­tosított anyagi és erkölcsi előnnyel (hiva­talos támogatással) meg tudta szervezni fordítói gárdáját, sorozatterveket készített (Új Európa Könyvesháza, Új Európa Kis­tükre), díszes könyvjegyzéket jelentetett meg. A Prager Verlag kiadványainak vissz­hangja mutatja a kiadó népfrontos tevé­kenységének jelentőségét a hitlerizmustól veszélyeztetett Európában. Solohov, Van- őura, Iván Olbracht, Egon Erwin Kisch, I lja Ehrenburg, Karéi Čapek és a többiek magyarra fordított könyveit örömmel is­mertették a hazai népfrontos újságok és a -magyarországi haladó lapok, folyóira­tok — a Munka, Szocializmus, Literatúra, a Magyar Újság, Szép Szó, Magyar Nap, Nyugat stb. Prager pozsonyi működését az 1938-as politikai események szakították félbe. Sok tervbe vett könyvet már nem jelentethe­tett meg, például a legjobb csehszlovákiai magyar írók műveit vagy Upton Sinclair regényét, a William Foxot. Prager Jenő 1972-ben halt meg London­ban. Kollin könyvét a haszonnal tanulmá­nyozható Bibliográfia — A magyar nyelvű kiadványok és sajtóvisszhangjuk —, a ma­gyar nyelvű sorozatok jegyzéke és a vo­natkozó irodalom felsorolása zárja. A kiadvány további munkára, kutatásra ösztönöz bennünket. (Akadémia Kiadó, 1977) Varga Imre

Next

/
Thumbnails
Contents