Irodalmi Szemle, 1977

1977/10 - ÉLŐ MÚLT - Bél Mátyás: Zemplén megye leírása

és áradásoktól mentes. Kivételt a déli oldalán fekvő részek képeznek, amelyek vizenyősek. Itt is magyarok laknak. Földesurai részben a Sennyeiek, részben a Vajayak, részben az Ibrányiak, részben mások.

24. (23.) Boly.66 A Tice mocsarainak túlodalán a nyárideji kelet irányában Vökéhez egy kicsit közelebb fekszik mint Szentes. Néhány házból áll. Közülük kiválik a Farkas-féle ház, illetve kúria. Egyébként a falu a Klobusiczky családnak hódol. Határa jó, de nem mentes az árvizektől.

23. (24.) Szolnocska.67 Szintén a Tice partján Bolytól keletre fekszik, ott, ahol a folyómeder visszakanyarodik. A falu Bolytól alig van távolabb fél órányi (járásnál. Észak felé, Ung vármegye határára néző oldalán, erdők szegélyzik. [Határának] többi része nyílt, sík, homokos, ha nincsenek árvizek gabonatermő. Lakói vegyesek és gyakran cserélődnek. Földesurai a Kantaiak, jelenleg Botossy özvegye. Alig van benne nyolc házacska.

26. (25.) Pólyán.68 A leleszi prépostság falva. A Tice partján félórányi távolságra fekszik Szolnocskától. Kevés ház áll rajta. Talaja előbbi szomszédjához hasonló. Lakói rutének és kóborló népek.

* [26.) Lelesz

* (29.) Király Helmetz

[lásd a mezővárosok [94—96J közt a III-l és III-2.]

[97]

27—28. Nagy és Kis Roszvagy.69 A két kis falu Király Helmetztől dél felé, fél mérföldnyi távolságra Kis Géres alatt, egymáshoz közel — alig negyedórányi járásra — fekszik. Az egyik falu a Nagy Roszvagy, részben a Peré- nyieké, részben másoké. A másik [falu], a Kis Roszvagy a Ferenczy és más családok tulajdona. Mindkét falu kis lélekszámú. Lakói vegyesek, szegények és kóbor népek. Sajnos csak olyan nagyságú területen száraz ez a hely, ahol házacskáik és tartozékai elférnek. Az összes többi területet a mocsarak fogják körül, melyek egészen a Tiszáig húzódnak.

29. Semien.70 Kis Roszvagytól keletre negyed mérföldnyi távolságra fekszik. Kis lélekszámú falu. Földesura a leleszi prépostság. Talaja valamivel szárazabb és jobb [mint Kis Roszvagyé], de határának nagyrésze az áradások és ingová- nyok alá merül. Lakói magyarok.

30. Rétse.71 Az előbbi faluhoz hasonló. Földesura ugyanaz. Kis Roszvagy vidékétől a Tisza felé haladva egynegyed mérföldnyi távolságra van. A Tisza irányában fekvő erdőkig és Czigánd faluig húzódó határa részben dombos. Földje szárazabb, de homokos és silány. Határának többi részét számos mocsaras hely tarkítja. Itt szintén kevés lakos van. Nemzetiségük magyar. A földművelés korlátozott volta miatt a helmeczi hegyen végzett szőlőművelésből élnek.

31. Cséke.72 Semmivel sem jobb Rétsénél, melytől a nyári időszak keleti irányába esik egy nyílt vidék felé. Az őszi kelet irányában Senyen szomszédja. Egy órányi járásra fekszenek egymástól. Földje azokon a részeken, ahol a [határa] észak és dél irányában húzódik, az előbbihez hasonlóan száraz és a terményeknek alkalmas. [A határ] többi része viszont vizenyős. Lakói rutének. Több földesura van. [98]

32. Látza.73 A falu [Csőkénél] jobb. [Birtokosai] a Sennyeiek. A megelőző faluk sorában kelet felé esik. Talajja az előbbiekével azonos minűségű. Viszont a földművelésre alkalmas határa nagyobb terjedelmű. Lakói magyarok. Ők a földeket jobban megművelik.

33.—34. Perbenik74 és Damócz75 falvak kölcsönösen szomszédosak. Annyira közel fekszenek egymáshoz, hogy az előbbi az utóbbitól alig van egy ágyúlö- vésnyire kelet felé. Mindkettő földesura a Sennyei család. Lakói vegyesek, kóborlók és ínségben élnek. Perbenyik talaja jobb, habár Damóczon többen laknak.

35. Dobra.76 Nevét talajának és a rajta létező településnek kiválósága alapján nyerte. Hajdan ez a név valóban megillette, de már a jobb jobbágyait elveszítette. [Mostani lakói] nem egyebek, mint kóborló, szökevény és vegyes népek, származásukra nézve jövevények. Egyébként talaja eléggé száraz és művelésre alkalmas. A Sennyei család kezében van.