Irodalmi Szemle, 1977

1977/1 - FIGYELŐ - Mészáros László: Mindent egy lapra (Alexej Pludek: Vabank)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Mindent egy lapra Alexej Pludek: Vabank, Československý spisovateľ, Praha 1974 1. Ha összevetjük az 1956-os magyaror­szági ellenforradalmi lázadást az 1968-as csehszlovákiai eseményekkel, az első szem­beötlő dolog a célok megegyezése, és ugyanakkor a módszerek bizonyos eltérése is. Az események közvetlen kiéleződése előtti időszakban több hasonló folyamatot lehetne kimutatni és az értelmiségiek dif­ferenciálódása minden bizonnyal egyike a túlságosan is hasonló erjesztő és elő­készítő folyamatoknak. Az 1967-es írókong­resszuson alapjában véve bizony már nem a marxizmus megtisztításáról volt szó, ha­nem a likvidálásról. Szerencsére „a cseh­szlovákiai kísérlet” nem a nyugati forgató- könyvek szerint ért véget, és azóta min­den kételkedés és szidalom ellenére Cseh­szlovákiában az élet megy tovább. 2. Az irodalom területén a konszolidációs folyamat ugyancsak sok mindenben hason­lít a magyar irodalomnak az 1960-as évek első harmadában bekövetkezett fellendülé­sére. A válságos évek után a cseh próza az emigráns írók minden negatív jövendö­lése ellenére életben maradt és virágzik tovább. Egyes szerzők újból a munkáste­matika felé fordultak (Jiŕí Marek, Miros­lav Rafaj, Vladimír Páral és mások). Ér­tékes tétel az újabb cseh prózában a né­met megszállás éveibe visszatérő művek hosszú sora (például Zdenék Pluhaf, Oto Pavel, Vladimír Pŕibský). Jelentős művek születtek a jelenkor emberi kapcsolatait, a kispolgárság természetrajzát elemző szerzők tollaiból is (Ján Otčenášek, Bohu­mil Ríha, Jaroslav Matejka, Vladimír Páral, Alena Vŕbová és mások). Nagy olvasói érdeklődést váltott ki a kitűnő színvonalat elért történelmi regény (M. V. Kratoch- vil, Noerbert Frýd, Vladimír Neff, Franti­šek Kožík, Oldfich Danék és Josef To­man.) Ebben a tematikai színgazdagságban érezhető a válságos évek eseményeivel fog­lalkozó művek helye. A jelen problémáit feszegető művekben a legtöbbször csak né­hány utalás történik az 1968-as esemé­nyekre, esetleg az események csak homá­lyos kulisszái a mű cselekményének. Né­hány film mellett — ezek közül kettőt a veterán Karéi Steklý forgatott — és né­hány novellával szemben — Jozef Kot, František Kopecký — egyetlen regény szü­letett: Alexej Pludek Vabank című műve. 3. Tulajdonképpen nem véletlen, hogy Alexej Pludek volt az első, aki nekivágott a válságos évek ábrázolásának. Pludek ugyanis már az Írószövetség 4. kongresz- szusán — 1967-ben — nyíltan szembeszállt a Literárni noviny szerkesztői gyakorlatá­val, és minden szépítés nélkül hatalomra törő érdekcsoportnak nevezte a lap körül szervezkedőket. A Kafkát dicsőítő irány­zattal szemben Pludek a más művészi kré­dók figyelembe vételét követelte. „Nem vagyok se az egyik, se a másik koncep­ció híve — jelentette ki, de ellenzem bár­melyik elhallgattatását. Mert bármilyen el­hallgatás az intolerancia aktusa és a dog- matizmusnak nevezett módszerek visszaté­résének a tendenciája. A koncepciók­nak értékrendjük van: nemcsak egy­más mellettiek, egymás fölöttiek is lehetnek. A szex, az unalom, a cél­talanság és a destrukció, a konform túl­súlyba kerülésével szemben harcolnunk kell azért, hogy a pszichének ezeket a leg­alsó rétegeit az őket megillető fontos­sággal kezeljük, hogy lényünk progresszív összetevői átfedjék őket" mondta Pludek az experimentális alkotás egyik irányzatá­nak a címére. Pludek fellépése, bátor szó­kimondásának a következménye Tomek szerkesztő figurájában épül bele a re­génybe.

Next

/
Thumbnails
Contents