Irodalmi Szemle, 1977
1977/1 - FIGYELŐ - Mészáros László: Mindent egy lapra (Alexej Pludek: Vabank)
4. Alexej Pludek 1923-ban született Pros- téjovban. Az első költői és publicisztikai kísérletek után 1950-ben vígjátékkal mutatkozott be. Ezután néhány sikeres gyermekeknek írt könyv következett, amelyek közül a Madártoll (PtaCí pírko) több fordításban is megjelent. Novelláskötetei után 1966-ban jelent meg legsikeresebb műve. A fáraó írnoka (Faraonűv pisai) című történelmi regénye. Majd az Elba menti szlávok életéről írt krónikákat (1971), jelenleg pedig az ókori Indiát felelevenítő regényen dolgozik. Úgy tűnhet tehát, hogy az 1974-ben megjelent Vabank kitérőt jelent Pludek történelmi érdeklődéséből. De talán nem is kitérőről van szó. Az első olvasói élmény lecsitulása után, második, harmadik ... n-edik belemerüléskor ugyanis úgy érezzük, hogy szinte egy történelmi regény lapjait forgatjuk ... 5. A regény cselekményeinek ideje az 1967 tavaszától 1968 augusztusáig terjedő szakaszt tükrözi, de az egyes személyek jellemzésekor a visszajátszások kora egészen a második világháború utolsó évéig tágítja az idő méreteit. Az események terét pedig a Közelkelet, Prága, Bécs, Párizs pontok határozzák meg. A uegénynek egyetlen központi figurája van és a tulajdonképpeni epikai cselekmény néhány mondatban összefoglalható. Egy közelkele- ti építkezésre nem érkeztek meg idejében a szükséges gépek. Bohata mérnök hazajön Prágába, hogy utána járjon a dolognak. Itt azonban megdöbbenve tapasztalja, hogy az ügy fonalai valahol a sötét háttérben csomósodnak össze. Három évnyi távoliét után, mintha idegen országba érkezett volna: „Ebben az országban valami történik. Egyelőre csak az emberek tudatában; az emberek nyugtalanságában, a rágalmazásokban, az irigységekben és a valami megnevezhetetlenre és meghatároz- hatatlanra való várakozásban. Érezni ezt minden oldalról, mint ahogyan az állatok megérzik a közelgő földrengést”. Prágai intervenciója után Bohatát visszahívják az építkezésről és minisztériumi osztályvezetővé nevezik ki. Ismerőse, Mahmud Selim szerint: biztosan belepillantott valakinek a kártyájába ... Prágában aztán Bohata kapcsolatba kerül barátaival, volt évfolyamtársaival és rajtuk keresztül az egész „megújhodási” folyamattal. Bohata rádöbben, hogy csak a kellő időben lecserélhető bábuként került a minisztériumba. Egyre jobban érzi és látja, hogy valami nincs rendben az országban, hogy az ese~ ményeket valahonnan kívülről irányítják. És aztán vége a nyárnak... Bohata nővére és sógora külföldre készülnek, mert félnek az eljövendő „elnyomástól”. Jöhet akármi, kiabál rájuk Bohata, az emberek mindig ártani fognak egymásnak, bosszúállók lesznek, mindig vissza akarnak fizetni valamit, a tavasszal talán nem ezt tették? De a sérelmeket orvosolni lehet és éppen ezért kell mindenkinek itt maradnia, akinek csak egy kis érzéke is van a becsület és az igazság iránt, mindenkinek, akinek csak egy csöpp bátorsága és jóakarata van... De hiábavaló volt minden érvelés; aki akart, az elment. 6. A fő epikai cselekmény mellé számtalan mellékág kapcsolódik és mindezt erősen gondolati részek fogják össze. A regény két főbb pólusának az értelmiségi csoportok összeesküvésének a hiteles rajza és az egyes nemzetközi összefüggések és vonatkozások feltárása tűnik. A sokoldalú hozzáállás egy több irányban mozgó hiteles körképet eredményezett. A téma valóban teljes feltárása — akárcsak a valóság más területein — természetesen sohasem lehet egyetlen mű feladata, ez a munka az egész irodalomra hárul. Štépan Vlašim például felületes műnek tartja Pludek regényét, amelyben elégtelen a lényeges és a lényegtelen tények és mozzanatok megkülönböztetése. Ugyanakkor Ján JurCo a legegységesebb epikai kísérletként értékeli, amelyben a válságos évek legösz- szetettebb képét adja az író, és kapja az olvasó. Nézetünk szerint is bizonyos, hogy Pludek műve nem azért jó, mert lényegé- bein az egyetlen nagyepikai próbálkozás, hanem mert lényeges dolgokat tár fel. A Vlašim által kifogásolt lényegtelen tényeket funkcionális elemekként is értelmezhetjük: ki mondja meg az embernek egy ilyen forrongó korszakban, hogy mi a lényeges és mi nem az? Viszont formailag éppen a lényeges és a kevésbé lényeges epikai részek váltakozása, valamint a minduntalan előtörő meditatív kitérők teszik dinamikussá a művet és így mintegy szerkezetileg is modellezik a válságos évek kavargását. 7. Mint már említettük, Pludek művét szinte történelmi regényként is értelmezhetjük, bár valójában nem az, hisz minden név kitalált, ha gyakran nem is nehéz meglátni mögötte a valódi alakot. Az ese
