Irodalmi Szemle, 1977

1977/10 - ÉLŐ MÚLT - Püspöki Nagy Péter: Bél Mátyás a Bodrogközről

a Dunán inneni kerület 4 kötete jelent meg 1735 és 1742 közt. A kerület megyéi közül még 5 — Trencsén, Árva, Komárom, Bács-Bodrog megye és a Jászkún kerület — ki­adatlan. Az összes többi rész, néhány szemelvény és Esztergom megye egy részének kivételével, még mindig kéziratban hever. Bél Mátyás óta számos megye és járás történeti monográfiája látott napvilágot, de művének forrásértékét egyik sem csökkentette. Bél Mátyás történelmi, földrajzi, gaz­dasági, néprajzi és közigazgatási adatainak óriási, szilárd rendszerű halmaza nehéz hozzáférhetősége miatt mind ez ideig felhasználatlanul hever a tudomány és műve­lődés nagy kárára. Teljes kritikai kiadására részletes elemzéssel párosított javaslatot tettünk a Madách Kiadónak, mely a vállalkozás sokoldalú igényessége miatt ingadozik. Bodrogköz Bél Mátyás korában Zemplén megye egyik szolgabírói járása volt. Fek­vése folytán a Tiszán inneni kerülethez tartozott. Az egész Tiszán inneni kerület 9 Vármegyéje közül eddig csupán Heves megye leírásából jelent meg néhány szemelvény. Szepes megye volna a 10. megye, de ezt nem számíthatjuk ide, mert Bél Mátyás ezt a megyét még 1723-ban a „Prodromus ..című mintakötetében kiadta. Zemplén megye leírásának eredeti kéziratát az esztergomi Főegyházmegyei Könyv­tár, a Bibliotéka őrzi. Itt van Bél Mátyás csaknem teljes kézirathagyatéka, melyet Batthyáni József hercegprímás még kalocsai érsek korában, 1767-ben vásárolt meg Bél Mátyás családjától. A „Notitla ...” sorozatból Bereg megye talán el sem készült leírásán kívül itt minden kiadatlan kézirat megvan. Az elmondotakból már sejthetjük, hogy Zemplén megye leírását a „Zempliniensis Comitatus Descriptio”-t az esztergomi Főegyházmegyei könyvtár a Batthyáni Gyűjte­ményben, annak X. „Categoriájában” őrzi. A megye leírásának két példánya van itt meg a 83. és a 84. szám alatt. Annak idején amikor Batthyáni megvásárolta a Bél-fél© hagyatékot, Zemplén megye leírásának csupán egyetlen példánya, az eredeti fogalmazvány volt meg. Ezt a kézirat őrlapjára írt korabeli feljegyzés igazolja: „Manuscriptum compaction in folio, pag. 187. Copia hujus maculatorii facta nulla est.’’ (Fólió nagyságú teljes kézirat. 187 oldal. Erről a piszkozatról nem készült másolat.) Az eredeti kézirat korabeli jelzete: „I.ffff.”. A XIX. század folyamán legalább két másolat készült róla. Az egyiket az eredeti mellett őrzik, a másik példány pedig „Zempliniensis comitatus notitia” címen az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárának tulajdona. Jelzete: Föl. lat. 274. Újabban több filmmásolat is készült a kéziratról. Mi a Magyar Országos Levéltár Filmtárának példá­nyáról készült másolatot használtuk. E helyen mondok köszönetét az Országos Levétár munkatársainak és Dr. Filep Antal nak a másolat gyors, baráti elkészítéséért. Nemkevésbé köszönöm Dr. Kovách Zoltán­nak és Rosdy Pálnak az eredeti kéziratok kutatásának előzékeny lehetővé tételét. Zemplén megye leírásának latin nyelvű, I. ffff. jelzetű, piszkozatának kézirata két részből áll: 1. az abc a-u betűivel jelzett 22 lapos tartalomjegyzékből; 2. a tulajdon­képpeni szövegből. Ez az utóbbi 174 oldal, ill. 87 folió terjedelmű. Ez a piszkozat, egy elveszett korábbi fogalmazvány Bél Mátyás által készített tisztázata. Zemplén megye leírásának tartalmi vázlata a következő: Bodrogköz — korabeli hivatalos nevén Folyóközi vagy Szigeti járás — leírása 18 kéziratos oldal. A kézirat befej ezetlensége több ponton szembe tűnik: 1. Ez a fogalmazvány, habár már minden lényeges elemet tartalmaz, még nem követi a Notitia kiadott köteteinek szigorú rendszerét. Bél Mátyás ugyanis minden járás leírásában következetes csoportosítást, ún. „Osztályokat” használ. Ha az adott járásban minden településtípus megtalálható, akkor a leírás a következő osztályokat tartalmazza: 1. a járás szabad királyi városait, 2. várait, 3. kastélyait, 4. mezővárosait, I. Cikk: Hegyaljai járás ............................................... 43­— 85. lap II. Cikk: Folyóközi (Bodrogközi) járás .... 85­-102. lap III. Cikk: Újhelyi járás (5 körzetre bontva) . . . . 102­-142. lap IV. Cikk: Nagymihályi járás......................................... 143­-174. lap részletes rész: I. Cikk: Természetrajz, 20 §-ban . . . . ... 1— 29. lap II. Cikk: Közélet, 8 §-ban................................... . . . 30— 42. lap Általános rész:

Next

/
Thumbnails
Contents