Irodalmi Szemle, 1977

1977/10 - ÉLŐ MÚLT - Püspöki Nagy Péter: Bél Mátyás a Bodrogközről

5. falvait. Bodrogköznek szabad királyi városa nincsen, a leírást tehát 4 osztályra kellene osztani. Ebben a piszkozatban viszont 1-től 46-ig terjedő sorban a települések tipológiai osztályozás nélkül sorakoznak. Azonban Bél Mátyás már kijelölte a kiemelésre váró két mezővárost, s a később csatolt tartalomjegyzékben a kiemelést már feltüntette.

2. Nem következetes a helységek sorszámozása. Valójában Bodrogköz leírása 47 falut és 2 mezővárost tartalmaz, ugyanakkor az utolsó faluismertetés sorszáma csak 46.

3. A faluk és várak leírása már véglegesnek látszik. A két mezőváros ismertetése viszont legfeljebb csak vázlatnak tekinthető.

4. A várakat és kastélyokat a megfelelő helyeken ugyan leírta, de kiemelésüket még nem végezte el.

A Bodrogközi szakasz szövegét ezért a fordítás előtt a fenti észrevételek alapján megszerkesztettük, illetve a kiadott részek tagolási rendszerébe illesztettük. Elsősorban Lelesz és Királyhelmec leírását helyeztük át a mezővárosok osztályába. Ezt Bél Mátyás saját tartalomjegyzéke és kiemelése is indokolja. A várak és kastélyok leírását, nehogy a szöveget módosítani kelljen, meghagytuk az illető helyeknél. A megfelelő Osztályban csupán nevüket és jelzetüket tüntettük fel.

Minden olyan címet, ami nem szerepel a meglévő kéziratban [ j-el jelöltünk. Ugyanígy jelöltük a kézirat oldalszámait is. Pl.: [93.]. Végül a körmondatok felbontása miatt szükséges kiegészítéseket is így jelöljük. A sorszámok rendezésekor Bél Mátyás eredeti, de hibás sorszámait ahol ilyen eset volt ( )-be tettük.

Sajnos, az Irodalmi Szemle terjedelmi okok miatt nem közölheti a leírás latin szövegét. Ezért a fordításban a legnagyobb hűségre törekedtünk. Ezalatt természetesen nem a latin körmondatok szerkezeti visszatükrözését értjük, hanem Bél Mátyás közléseinek hű értelmi tolmácsolását. A hosszú barokk-latin körmondatok felbontása miatt gyakran kellett pótolni a „határ”, a „föld” stb. fogalmakat. Ezeket Bél Mátyás csaknem rendszeresen elhagyta, illetve hozzáértette. Ugyancsak szükséges volt a mutatónévmásokkal helyettesített alanyokat és állítmányokat a megfelelő fogalommal pótolni. Ezeket a beavatkozásokat szintén zárójelbe tettük. A címszavakban a helynevek és a szövegben a személynevek helyesírását változatlanul hagytuk akkor is, ha minden használatnál másként is írta őket.

Bodrogköz Bél Mátyás óta bizonyos területi változásokon ment keresztül. Az ő idejében Karád és Bodrogoiaszi vonalától a Tokajig terjedő háromszöget nem tekintették Bodrogköznek. A tiszai vízszabályozások előtt a Bodrog már Sára falu táján ömlött a Tiszába. Ezért nem szerepel a leírásban három magyarországi falu: Viss, Kenézlő és Zalkod. A Csehszlovák Köztársaság megalakulásakor Bodrogközt a Karcsa (Krča- va) folyó vonalán szelték át. Tőle északra Csehszlovákia, délre Magyarország terül el. A Karcsa forrása és a Tisza közti területen a két ország határa Perbenyik és Nagytárkány déli oldalán halad.

Bodrogköz Bél Mátyás-féle ismeretetése számos — a XVIII. század első harmadából származó — eddig feltáratlan, értékes ténnyel gazdagítja ismereteinket.