Irodalmi Szemle, 1977

1977/1 - FIGYELŐ - Egri Viktor: Add tovább! (Egy rendhagyó antológia margójára)

emelik a kötet színvonalát. Egy-egy versükben észlelhető a fiatal vegyészmérnöktől követelt távlat és merészség, amihez csak annyit kell hozzátennem, hogy a kísérletező kedv mellett a társadalmi ihle- tettség is érezhető lírájukban.

A meginterjúvolt K. A. helyesen látja, hogy a prózaírők — Csapiár Vilmos a válogatójuk — jobban vizsgáznak ebben a rendhagyó antológiában. Valamennyi novella olvasmányos, s akad köztük fajsúlyos, reprezentáló munka is. Hajnóczy Péter A véradó című elbeszélése és Munkácsi Miklós drámai feszültségű, szerkezetileg példásan megoldott A késdobálő]a a gyűjtemény legrangosabb prózái. Munkácsi hagyományos eszközökkel él, mégis mind mondandójában, mind formájában teljesen mai. De Hajnóczy novellájában is forma és gondolat — híján minden mesterkéltnek — szinkronban van. Mindkét műben megleljük azt a maiságot, amit az új szépprózától elvárunk, s így a két szerző jelesen reprezentálja azt a korosztályt, amelynek bemutatása a szerkesztők szándékában állott.

Nádas Péter (Egy család regénye) és Lengyel Péter / Magyarország, ezerkilenc- száznegyvenhét) regénysészleteit szintén a kötet értékei közé sorolhatjuk. Mindkettő az ifjúkor élményeit tárja elénk; a bekezdéseket mellőző Nádas prózája nehézkesebb a könnyebb tollú,, színesebb Lengyelénél.

A szépirodalmi alkotásokat esszék, útbaigazító jellegű tanulmányok egészítik ki. Köztük Kis Pintér Imre tanulmánya (Szubjektív jegyzetek költőkről) érdemel megkülönböztetett figyelmet. Megállapításai alapos tájékozottságról és elemző képességről tanúskodnak, ugyanakkor arról is, hogy felmérni és összegezni tudja a líra mai helyzetét, íme, egy jellegzetes példa:

„... az utóbbi évek valóban gazdag s tartalmában ígéretesen szélesskálájú verstermése, forrás vagy dokumentum voltával, tünetértékeivel bizonyára nélkülözhetetlen információkat rejt a társadalomtudós, szociológus vagy politikus számára a magyar értelmiség egyik, demográfiailag is jól behatárolható és helyzetét, súlyát tekintve is egyre fontosabbnak látszó rétegéről, ám a magyar költészet tényleges irányaira, folyamatára s esélyeire vonatkozólag kevesebb értékelhető adatot tartalmaz. Sőt, növekvő mértékeivel a valódi tehetségek kiválását is rendkívül megnehezíti. Hiszen hogy a költőjelöltből lesz-e költő, az a legtöbbször alig eldönthető, gondoljunk akár Ady vagy Radnóti első köteteire. Másrészt viszont bizonyos, hogy a magyar líra utánpótlásgondjaira csak igazi, időálló versekből vonhatók le érvényes következtetések."

A kiadó a kötet rövid füljegyzetében közli, hogy az. Add tovább! egy antológia- sorozat kezdete, és szándékában áll legalább kétévenként fiatal írók és költők munkáiból hasonló gyűjteményt megjelentetni. Ez a szándék mindenképpen helye- selhető. A szerkesztők a kilátásba helyezett új kötetben az indítás hibáit bizonyára könnyen kiküszöbölhetik.

EGRI VIKTOR