Irodalmi Szemle, 1977

1977/9 - ÉLŐ MÚLT - Csanda Sándor: Fábry Zoltán kapcsolata Földes Sándorral

öt számot ért meg, de a főszerkesztő (Bräuer Géza lévai polgármester jóvoltából) személyesen is találkozott Léván szlovákiai munkatársaival, s érdekesen emlékezik meg erről Fekete éveim című emlékiratában. Később az egyre radikálisabban balra forduló Fábry Szántóval is megszakította levelező kapcsolatát, hasonlóan, mint a legtöbb „polgári” íróval a húszas évek végén (és a harmincas évek elején).

A húszas évek második felében már Fábry bírálja balról Földes Sándort — egyre radikálisabban. Először levélben ír némi fentartással Földes verseiről és magánéletéről, s erre a költő így reagált: „Ez volna a »szívügy«, ami szerinted egészen privát ügyem. Hát így van (de az emberirodalom szerint talán nem egészen így van), akkor kénytelen vagyok egyedül viselni. Most pedig a további »emberirodalom«. » Félek, hogy unalmamban újra a Te könyved fog foglalkoztatni.« — Végre, hogy Fábry Zoltán leírta a Földes-versek és az eddigi Fábry-kritikák igazabb kritikáját. Ezzel egészen bizonyossá vált, hogy engem ez a könyv (versgyűjtemények — Cs. S.) még unalmamban sem fog foglalkoztatni. Ez is elintéződött az emberirodalom és a lovagiasság szabályai szerint, de legőszintébben mondom, örülök neki. Egy hóborttal kevesebb, úgyis van helyette egy másik.” (1927. II. 12.) Ez a másik „hóbort” egy férjes asszonnyal való bonyolult viszonya volt, amelyről részletesen beszámol Fábryhoz írt leveleiben. Fábry utólag visszaemlékezve e kalandban látta Földes pályája megtörésének okát. „A törést külsőleg egy nő okozta. Utána jött Pozsonyba, felesége, lánya Komáromban maradt,, csak néha ment haza. Férjes nő volt, amikor megláttam, megdöbbentett: kimondott, vén boszorkány. Mi vonzotta Sándort? Ez érthetetlenség. Felesége, lánya elpusztult a haláltáborokban, s lánya pusztulását nem tudta lereagálni. Akkor, 1945 után írta nekem utolsó levelét” — írja e sorok írójához (1966. VII. 24.). A Fábry-hagyatékban fennmaradt az utolsó Földes-levélre írt válasz konceptusa, s ez tele van bíztatással a legbensőségesebb barátság felújításának szándékával. Földes azonban többet nem válaszolt Fábry leveleire, lelkileg meighasonlottan élt Budapesten, az irodalmi élettől visszavonultan.

Szabó Gyula: Gondok Itollrajz, 1952J