Irodalmi Szemle, 1977

1977/9 - LÁTÓHATÁR - Traat, Mats: Mese, Tankönyv (versek)

Dicsér szoborral, árnyas boltozattal a templom és merész torony-sereg, de nektek nem jutott se ház, se udvar haj, szegény mesterek, hej, boldog mesterek.

Vegyültök majd ti is a föld porában, ha fönnmarad örökös híretek a kapa, kalapács, a toll nyomában ti szegény mesterek, ti boldog mesterek.

MATS TRAAT

Mese

Valaha egy mesebeli kunyhóban éldegélt egy mesebeli kisleány, főzött-kavart mesebeli ételt, kötögetett mesebeli kesztyűt, dalolt közben mesebeli dalt is mesebeli messzi kedvesének. Amíg az a mesebeli legény el nem esett mesebeli harcban: akkor az a mesebeli kisleány valódi két nagy szemét kisírta. Itt a mese vége.

Tankönyv

Vegyetek egy kevés templomtornyot,

veríték öntözte kőmezőt,

fűz- vagy nyírágakat a vesszőzéshez,

néhány kihalt szavat,

bíbor hajnalcsíkot

és kezet — véghetetlenül sok kezet:

a végeredmény — történelem.

Veress Miklós fordításai