Irodalmi Szemle, 1977
1977/7 - DOKUMENTUMOK - Szuchy M. Emil: Fábry Zoltán levelei orvosbarátjához
Kedves Gyuszi, levelet és lapot írtam, de választ nem kaptam már hónapok óta. Nyugtalanít hallgatásod. Oj könyvemet is el akarom küldeni, de előbb megvárom válaszodat. Szeretettel Zoli Stós, 963. XI. 13. Kedves Gyuszim, leveledet még nem tudtam megköszönni, mert október közepétől mostanáig újra kórházban voltam. A régi bajok fokozott kiadásban. (A kórházban még volt egy éjjeli rohamom is: Paroxysmolia fibritalia.) Máskor kórház után jobban vagyok és most — pedig a szokott tíz helyett 19 stropontint kaptam — nem tudok magamhoz jönni, és így dolgozni sem. Az „Európa” még nincs befejezve, az utolsó hat fejezet hiányzik. Meg tudom-e írni most télen./?] Egészséget, egészséget mindkettőnknek! Szeretettel ölel Zoli (Lev. lap) Štós, 963. X. 7. Stós, 964. II. 11. Kedves Gyuszim, nagyon régen írtam, legalább életjelt adok e sorokkal. A tél, az előzőkkel ellentétben, nem volt munka-szezon. Épp nagyon nehezen dolgozhatok. Talán olvastad erről nyilatkozatomat az Oj Szó-ban. Kis valamit mégis csináltam. Nem tudom olvastad-e a „Hét”-ben, novemberben az „Antisematizmus” első négy folytatását, melyet aztán a kórház szakított meg. Most lassan — két hónap alatt! — megírtam a folytatást, és ha fentről nem lesz akadálya — szenzáció lesz. Épp ezért most szombattól, vagy a következőtől három-négy számon át szerezd be. Érdemes lesz! Vagy kérd el, akinek jár, de úgy tudom az újságárusítókban kapható. És Te hogy vagy bajaiddal? Én néha azt hiszem, azért érezzük bajainkat fokozatosabban, mert a test öregszik, kikopik. Itt még teljes a tél. Ma reggel: —10°. Jég és hó. A ház előtti kis patak jégpáncélja, még ma is egy méteres. Emberemlékezet óta ilyen vastag nem volt. De az én szobám jó meleg. A vastag falak tartják a meleget. Reggel 19° van a szobában, pedig este 8-tól már nem fűtök. Szeretettel ölel Mi a Stalinová mostani neve? Ez mindig irritál. Zoli Stós, 964. VIII. 21. Kedves Gyulám, bizonyára csodálkozol hallgatásomon. Nos: hetekig feküdtem a kassai katona kórházban. Íme a D.: Infarctus cordis apicalis Oedema pulmonum transitorium Ezzel el is mondtam mindent. Most már itthon vagyok és küldöm szerteszét az — élet jeleket. (Most látom, mennyien vannak, akiknek ez fontos). Visszatérve az „Antisematizmus”-ra: a folytatást be akarták tiltani, a főszerkesztőt meneszteni, stb. Aztán megelégedtek azzal, hogy a következő fejezetet (A Sztáliniij „1937 árnyékában” kidobták, mire értelmetlenné vált a folytatás. A támadások közben továbbfolynak. Mondd meg az igazat... Egyelőre ennyit. Neked jobb egészséget, nyugalmat ölel Zoli Mellékelve egy tavasszal csinált fénykép.
