Irodalmi Szemle, 1977
1977/7 - DOKUMENTUMOK - Szuchy M. Emil: Fábry Zoltán levelei orvosbarátjához
Stós, 962. XII. 20. lehetetlenül régen nem írtam, de egészségileg csúnyán le voltam törve. Novemberben kórházban feküdtem. Sterofantin szériával kissé helyreállítottak, de ahogy hazajöttem, más oldalról, most állandó szívszúrás, nagyon érezhető szívlüktetés idegesít. (Lehet ez a Lamakorid hatása? Mert eddig nem nyeleitek velem digítálisz-cseppeket.) De azért nyolc hónap után végre megcsináltam az „Európa elrablása” soron következő fejezetét. Tőled, Rólad szeretnék jobb híreket hallani. Kellemes ünnepeket és békés újévet kívánok. Ölellek Zoli Kedves Gyulám, Stós, 963. V. 1. Kedves Gyulám, már nem is emlékszem, mikor írtam utoljára, de mert Rólad sem tudok semmit, legalább illik életjelet adni és kérni. A novemberi kórház után a téli hónapokban dolgozni is tudtam, megírtam Európából négy fejezetet. De március óta újra nyavalygok. Közben erősen lefogytam: néha érzek ugyan némi fájdalmat az epe körül, de mi okozta a fogyást, nem tudom. Most, hogy kezdenek elmúlni a hidegek (bár itt újra fűtünk) mégis csak bemegyek Kassára kivizsgálásra. Időnként orrvérzéseim vannak nem folyik a vér, de fuvásra tele lesz a papírvatta. Ez van velem. Oj könyvem a „Harmadvirágzás” korrektúraíveit e napokban néztem át, így néhány hónap múlva meg fog felenni. Ez tisztára a szlovákiai magyar irodalomra (a mostani időszakra) vonatkozó írásaimat gyűjti egybe. Így hát magamról már vallottam. Most a Te életjeledet várom. Aggódom, hogy oly hosszú ideig nem írtál: ez nem a Te szokásod. Remélem alaptalanul nyugtalankodtam. Szeretettel ölel Zoli Stós, 963. VII. 25. Kedves Gyuszim, ideje már, hogy életjelt adjak. Májusban a kórházban megvoltak a vizsgálatok (gyomor, máj), és semmi különöset nem találtak. Alig főttem haza, a szívem szólalt meg, bevittek újra a Katona Kórházba, ahol két hétig feküdtem. Megkaptam a rontrafortin- injekciókat. De megint néhány nap múlva — itthon — bronchial gyulladással kellett befeküdni. Chloram-phenicol. Nagyon izzadtam. (Kórházból jövet 52 kiló voltam!) Még most sem vagyok: a gégefő még izgat, reggelente kis izzadás. És a kánikula! Én nem érzem, mert a szobák kellemesen hűvösek (noha bent 23 fok van). A legnagyobb baj, hogy dolgozni nemigen tudok. Csak bolhászgatok. Az „Európa elrablása” fejezeteit bővítem. Pesten az egyik folyóiratban „Oj Írás” szép cikk jelent meg rólam. Egyik legjobb fiatal kritikus írta: B. Nagy László. A címe: „F. Z. igaza” — Az alcím mindent elmond: „Önvád és főhajtás”. Mikor érem meg itt, hogy egy cseh író írja le: önvád és főhajtás?! Balatonszárszói lapodat még a kórházban kaptam meg. Köszönöm, hogy még ott is rám gondoltál! Minden jót! Szeretettel ölel Zoli
