Irodalmi Szemle, 1977

1977/7 - Duba Gyula: Így lett szocialista író Fábry Zoltán

sezések annyit jelentenek, mint maga az egész Népszövetség: semmit! Politikájuk mindenben megegyezik a Népszövetség politikájával. Tehát: viszontlátásra a legközelebbi háborúban!” (A Weltbiihnét idézi). S hozzáteszi még a maga véleményét: „Kisebbségi konferenciának semmi mást nem szabad ismernie, mint a tényleges internacionalizmust. Csak ez lehet az alapja egy nacionális komplexum megoldásának.” Szüllő Géza és dr. Flachbart fut hiába ügyködik és fontoskodik Genfben, munkájuk komolytalan, mert „Gyökeres változás hozhat csak, új alapot. Végeredményben a kisebbségi kérdés is olyan baj, melyet nem lehet külön megoldani. Vagy megoldódik az egész életkomplexum, tehát vagy ellentétesen más lesz, jobb lesz az egész földi élet internacionális alapon .. . vagy maradnak kapitalista-nacionalista államalakulatok, s akkor hiábavaló és platonikus minden konferencia és petíció.”

Az írói-erkölcsi metamorfózis befejezéséhez ért, Fábry Zoltán eljutott az átér- zett és vállalt internacionalizmusig és megélte tájainkon a nemzetiségi író számára adott legprogresszívebb magyar lehetőséget, amely maximálisan nép- és jövőközpontú. írónk már marxista, szocialista forradalmár. Olyan irodalom híve, amely „aktivizmus”, „a forradalmár emberség kollektív kinyilatkoztatási formája” és amely irodalom „nem gördít akadályt a proletariátus elé, de elősegíti, hogy hivatását az emberiség javára minél előbb betölthesse.”