Irodalmi Szemle, 1977

1977/6 - NAPLÓ - Knézek, Libor: Harc és szeretet

Harc és szeretet Ján Poničan nemzeti művész 75. születésnapjára A szlovák szocialista irodalom megszületé­se szorosan összekapcsolódik a Prágában tanuló szlovák főiskolások tevékenységé­vel. Kölcsönös közeledésüknek közvetlen megindítója a diákok helyzetét felmé­rő összeállítás volt, Nejedlý Var című folyóiratában. Az 1922. április 15-i diák­szám haladó cseh diákok írásait közölte, többek között Bedrich Václavekét, idősze­rű társadalmi kérdésekről, a művészetek társadalmi haladást szolgáló új irányzatai­ról. A szlovákok hozzászólása e probléma­körhöz a lap május elsejei számában je­lent meg, A szlovákok és a nemzetköziség címmel. Szerzője a fiatal szlovák nemze­dék nevében a háború után kialakult, pattanásig feszült nacionalizmus ellen szólt, ismertette a szlovák diákmozgalom helyzetét és fölvázolta a kiutat is: A jövő? Hinni kell benne!Reméljük, hogy a jelnövekvő cseh proletárság forró lelke­sedése visszhangra lel a szlovák proletár ifjúság szívében is! A Rob álnéven megjelenő cikk szerzője egy paraszt családból származó, húszéves fiú volt, aki ekkor már besztercebányai és losonci tanulmányai után másodéves gé­pészmérnök-hallgató Prágában — Ján Po­ničan. Fölhívása nem maradt figyelmetle­nül, elősegítette, még ez év őszén, a Szo­cialista Diákok Szabad Egyesülete szlovák főiskolásainak egymásratalálását. Poniča- non kívül, aki tanulmányait a Károly Egyetem jogi karán folytatta, az egyesület legaktívabb tagjai Vladimír Clementis és Daniel Okáli joghallgatók, Andrej Sirác- ky és Jozef Tomášik-Dumín filozófia-hall­gatók voltak. (Tomašík-Dumín hamarosan átlépett a jogi karra.) Együtt tanulmá­nyozták a marxizmust, a Kommunista Ki­áltványt és Lenin Állam és forradalmát, melyeket Neumann Cervna sorozata jelen­tetett meg. Voltak itt cseh elvtársak is, akikkel közös programokat szerveztek. Itt működött a KOSTUFRA, amelynek Julius Fučík és Ivan Sekanina is a tagjai voltak, s politikai tapasztalataikkal segítették az egyesület tagjait. Aktívan dolgoztak a szlo­vák akadémikusok egyesületében, a Det- vanban is, ahol kollégáik között a szocia­lista eszméket terjesztették. Első irodalmi tribünük a Svojeť című, kéthavonta meg­jelenő művészi folyóirat lett, Gejza Vámos szerkesztésében. Itt jelentette meg Poni­čan a városi erkölcsöket támadó, és a For­radalom Istennőjét hívó verseit. De az irodalmi és publicisztikai munka hamaro­san a Mladé Slovensko című folyóiratba tolódott át. 1922 november elején Poni- čant megválasztották a Szlovák Diákok Szervezetének sajtóreferensévé és ezzel a szervezet folyóiratának szerkesztőjévé is. Az ő irányításával a folyóirat a forradal­mi tanulóifjúság fórumává vált. Poničan már az új művészetet meghirdető költői kiáltványában, a Szeretet megvallásában, — amely a Mladé Slovensko ötödik év­folyamának első számában jelent meg, 1922 novemberében — hangsúlyozta a gon­dolat elsődlegességét a művészi alkotás­ban, élesen szembehelyezkedve az akkori divatos, formalista irányzatokkal. Nem hagyhatjuk említés nélkül Vladislav Van- čura Új művészet című írásának szavait, 1924-ből: ,.A modernséget nem az új kife- jezési formák jelentik, sokkal inkább a nézetek és az álláspontok... Az így ér­telmezett modernség azonban bizonyos tartást, tendenciát tételez föl.” A haladó nyilvánosság és főleg a diákok látható szimpátiával fogadták a folyóirat új vo­nalát, de a konzervatívok zúgolódtak és a sajtóban támadást indítottak Poničan és

Next

/
Thumbnails
Contents