Irodalmi Szemle, 1977

1977/5 - NAPLÓ - Sándor László: Peter Jilemnický magyar fogadtatása

pen úgy saját kiterjedésének érzi, mint a várost. Juhász Gyulától pedig éppen a Vas Istváni jellegben különbözik: Juhász Gyula melankóliáját elsősorban a falu, a Tiszatáj hordják, Závadáé az iparvidék, a városok színeiben is de- monstrálódik.

De a költő minden különbözésében és egyezésében ott van az a sajátos, maximálisan felfokozott lírai objektivizmus, amely az ennek az írásnak a bevezetőjében emlegetett monolitság-érzésünket táplálja, s Vilém Závada líráját eredeti, nagy költészetté teszi.

Jilemnický szocialista humanizmussal telített írásművészete korán felhívta magára? a haladó magyar körök figyelmét. A kommunista magyar írók, szerkesztők, a kulturális élet irányítói fegyvertársat láttak benne, akire szívesen támaszkodtak a közös harcban. Ennek jeléül — csaknem az eredetivel egyidőben — egyik riportját, a Hadsereg, melynek fegyvere a toll (Mik a rabszelkorok és milyen szerepet játszanak az SZSZSZK-ban) címűt közölte a Csehszlovákiai Kommunista Párt magyar nyelvű orgánumának, a Munkásnak kiadásában megjelent 1929. évi Munkás- és Paraszt Naptár. Jilemnickýnek akkor már két elkötelezett műve: szovjetunióbeli riportkönyve, a Dva roky v kraji Sovjetov (Két év a szovjetek országában] és a kiszucai nyomort ábrázoló Víťazný pád (Győzelmes bukás] című regénye már ismert volt. Még két-három regényének kellett azonban megjelennie ahhoz, hogy az érdeklődés ne csak a szlovákiai, hanem a romániai magyar baloldali értelmiség körében is felébredjen művei iránt. Persze ebben elsősorban a német nyelv közvetítő szerepe játszott közre. Alig jelent meg ugyanis a Malik Verlag kiadásában a Pole neorané (Töröretlen föld] németül,, a kolozsvári Korunk 1935. évi 5. száma részletet közül Jilemnický e regényéből Bolyai Zoltán azaz Gaál Gábor fordításában, a német változatot véve fordításához alapul. Még abban az évben további részlet jelenik meg Jilemnický új regényéből, a Kus cukru-ból (Cukor) a Korunk 11. számában e sorok írójának fordításában, aki a folyóirat előző' számában elemzést is közöl a regényről.

A következő év különösen gazdag a magyar nyelvű Jilemnický-kôzlésekben. Megjelenik egy újabb részlet a Cukorból a Munkás-Paraszt Naptárban, és a Korunk 1936. évi

2. (februári) számában Fábry Zoltán méltatja a Töretlen földet Mikszáthtól Jilemnický- ig című írásában, kiemelve azt a nagy utat, amelyet Szlovenszkó valóságának ábrázolásában az anekdotázva bíráló mikszáthi realizmustól Jilemnický a szocialista realizmusmódszeréig megtett. Röviddel ezután megindul a párt magyar nyelvű orgánuma Moravská Ostravában, a népfront szellemében szerkesztett és nagy népszerűségnek örvendő Magyar Nap, amelynek 4. számában Bálentka béresasszony napjai címmel újabb- részlet jelenik meg a Cukorból ismét e sorok írójának fordításában. Nem sokkal később a párt hetilapja, a Munkás 22. és 43. száma közöl egy-egy részletet Mezők parlagon címmel a Töretlen földből Fejsze István fordításában. A fordító neve mögött Fejér István, a későbbiekben ismertté vált színműíró rejtőzött.

Jellemző, hogy a csehszlovákiai magyar sajtó dolgozói milyen érdeklődéssel kísérték Jilemnický működését, műveinek sorsát. Amikor 1936-ban megjelent a Töretlen föld dán fordítása, a Magyar Nap kulturális rovatának vezetője nem késett közölni ezt az örvendetes hírt a magyar olvasókkal, a lap 1936. október 22-i számában adva hírt az irodalmi eseményről.

Tőzsér Árpád;

Peter Jilemnický magyar fogadtatása