Irodalmi Szemle, 1977

1977/4 - NAPLÓ - Urbán Károly: A magyar Faust

gunk, a Petőfi-kör, a barátság!!! Ezekre visszagondolni olyan jól esik lelkemnek! Éltessen az Isten, nehéz pályádon adjon erőt hazaszeretet sugallta céljaid kivitelére! Isten veled, te magyar humor halhatatlan teremtője. Tarts meg emlékedben. Híven szerető Miskád.” Mélyen megrendí- tőek azok a sorok, melyekben legjobb barátjától, Arany Jánostól búcsúzik:

„Arany Jánosnak

Hanva, 1868 .. .

Kedves Jánosom! Lelkemnek híven s végig szeretett barátja. Végórámban, az élet határáról visszatekintve életemre: magas, nemes lelkednek vonzalma, barátsága meghat. Fogadd búcsúzó, lankadó jobbomat! Kedveseiddel, mind négyeteket értve legyen rajtad isten áldása! Kifáradtam, pihenek. A lélek él: találkozunk! Ajánlom enyéimet. Végig hűn szerető

Miskád"

A hanvai temetőbe temették, oly sokszor elsiratott Géza fia mellé. Hamvai fölé gránit obeliszket állított az emlékezés, és a sírkövön a hű barát, Arany János sorai olvashatók:

Természet! ki ezer képben tükrözte

halálod

S új életre hogyan kelsz, ha üdül a tavasz. Most öleden nyugszik, maga egy burkolt,

szomorú kép, Várva nagy értelmét bús tele titkainak. Lágyan öleld tetemét Anyaföld s ti

szeretti, Virágok, Üljetek ágya köré, mondani méla regét.

(Tompa sírkövére)

Szénássy Zoltán

A magyar Faust

Bár idő és szemlélet tekintetében messzire jutottunk a XVIII. század mechanisztikus természettudományától, igencsak indokoltnak érezzük, hogy a napjainkban ritkán emlegetett, hajdan legendás hírű nagytudású Hatvani professzor emlékét felidézzük, akinek munkássága és szelleme szinte a régi reneszánsz fényével ragyogott.

Hatvani István 1718-ban született Rimaszombatban, apja könyvkötő mester volt. Szülővárosában és Losoncon járt gimnáziumba. 1738-ban a debreceni kollégiumba iratkozott, ahonnan az egyháztanács támogatásával Bázelbe ment, gyalog és postakocsin. 1747-ben filozófiából doktorált, s 1748-ban orvosi oklevelet nyert De aestimatione mor- borum ex facie című értekezésével, melyben a betegségeknek az arcról való felismerését tárgyalja. Már maga a témaválasztás rendkívül eredeti gondolkodásról és éles megfigyelőképességről tanúskodik, valamint arról, hogy a XVIII. század orvosai számára nem volt idegen a lélek és a test egységének elve, amiről aztán hosszú időre megfeledkeztek. Csak a korszerű pszichoszomatikus gyógyászat fedezte fel újra.

Hatvani Istvánnak Magdeburgban, később Leidenben tanári széket kínáltak, de a meghívásokat nem fogadta el, visszatért a debreceni kollégiumba, ahol harminchét éven át filozófiát és matematikát tanított. Tanszékét A matematika haszna a tudományban című székfoglalójával nyerte el. Életét és munkásságát népe művelésének és fölemelkedésének szentelte. Mint kora legtöbb tudósa, ő is polihisztor volt, orvostudománnyal, fizikával, csillagászattal foglalkozott. 1757-ben megírt önéletrajza szerint ontológiát, kozmológiát, kísérleti fizikát, botanikát, földrajzot, mechanikát és természet- jogot is tanított. Magyarországon ő kezdett először kémiát tanítani. Mint ügyes orvost külföldön is ismerték, országszerte pedig híre járt mindenféle csodás gyógyításainak. A maga korában bűvészmesternek tartották. Az ördöngős mondák költésében, melyekkel emlékét körülvették, nagy része volt egykori tanítványának, Kazinczy Sámuel