Irodalmi Szemle, 1977

1977/1 - Gál Sándor: Családi krónika (elbeszélés)

alig esik pár szó. A kérdések lassan elmaradoznak, s az én jegyzeteim is megfogyatkoztak már.

NYOLCADIK LAP

Más fontos családi események Minden utai az Úrnak irgalmasság és igazság azoknak, kik az ő frigyét és parancsolatait megőrzik.

Zsolt. 25,10.

— Kíváncsi vagyok, milyen fontos családi események voltak azok, amelyeket méltónak tartottak ide beírni — mondja István, amikor a fejezet címét lefordítom.

— Meg fogsz lepődni.

— Miért? Min?

— Azon, hogy elődeid mit tartottak fontos családi eseménynek. Hallgasd. Ez az első.

1919 Karácsony másodi(kl ün(n)epén az ég zengetf t /

— Tréfálsz?

— Nem én. Úgy látszik, ez igen fontos családi esemény volt.

— Micsoda?

— Az égzengés! Tudod, karácsony táján ritkán zendül meg az égi magasság.

— Az igaz.

— De azért néha megzendül. Figyeld csak, egy hónap se telt el és ismét fontos családi esemény történt.

1920 január 14 dikén az ég zenqet(t) és vil(l)ogotft)

— Megint?

— Ahogy írva vagyon. De több égzengés nincs.

1922 Deczember 29 Hozták a harangot

1923 Január 4 dikén húzták a toronyba

Istvánra nézek, látom, hogy az új, fontos családi esemény már nem lepi meg. A harang meghozatala és toronyba való felhúzása nagy esemény lehetett a faluban. Családi esemény is.

Ami még hátra van a Családi Krónika nyolcadik lapján, azt István édesanyja írta.

Az orgonát MDMXXVIII augusztus elsejére hozták és augusztus első vasárnapján volt a szentölís.

István édesanyja a D-t összetévesztette a C-vel, ugyanis 1928-ról van szó; akkor szerelték fel a templomban az orgonát. A háború alatt tönkre ment, s 1952-ben újították fel ismét.

— Vége? — kérdi István.

— Igen — mondom. — Ez az utolsó mondat:

1946 május 7-én a jég elvágta a határt

és a tó elszakajtotta a tőtist.

Hazafelé